Mickey webnaplója

Hajnalban keltem, és kikukkantottam. Éjjel kb. tíz centi hó esett. Kérdeztem Tücsit, kitalál-e a megállóhoz, vagy kivigyem. Egyedül indult útnak. 
Megírtam a kommentárt az Echo lapnak. Közben bekaptam néhány kutyakekszet. (Ez az a háztartási keksz, melyet unokahúgom cipel magával kóbor kutyák támadásának kivédésére. Ha „összefognak ellene”, közéjük vet néhány kekszet.  Amíg a kekszet zabálják, ő egérutat nyer.)
Felajánlottam Micának, hogy átviszem őt kocsival felújítandó lakásukba, mert porszívót is kell cipelni. Elfogadta.
Lementem hát, hogy kiássam a hó alól a kocsit. Levakartam a havat és a jeget az összes üvegről.
Útközben vettem császárzsemlét, mert azt szereti csipegetni a kicsike (Levente). Mise után játszottam is vele, amikor kívánta. Segítettem a körethez való feltétek legyártásában, majd négyesben megebédeltünk. Ebéd után Elvi sietett át az új lakásba, mert megérkezett a parkettcsiszoló ember. Én meg pesztráltam Levikét, aki kb. két óra hosszat aludt. A közelében telepedtem le, s elmondtam a Wojtyla pápa által szerkesztett olvasót. Az első két tizedet a családomért, a harmadikat egy regnumi párért, a negyediket egy papért, az ötödiket az erőszakot elszenvedettekért. Máskor másokért mondom: betegekért, szükséget szenvedőkért, akik nem ismerték fel az igazi Szeretet, a gazdagokért, hogy felhagyjanak a szegények kifosztásával, stb. Három órakor szoktam az irgalmasság rózsafüzérét elmondani azért, hogy a világ felismerje: Isten mindenkit szeret. (Most Ferenc pápát idéztem.) Ezzel az olvasóval macera van. Valamiért 15 és 16 óra között kevés nyugodt percet találok, pedig nem túl hosszú ez a Kowalska-féle olvasó.
 Amint megjött Elvira, kaptam magam, s lekocogtam a patikába, mert az esti bogyókból egy már hiányzott volna. Közben 16.30 lett. Vacsoráztam, esti gyógyszereimet bekaptam. Számos fotót készítettem Leventéről. Egy videót is, mert elindult a szentem-lelkem. Harsány hangon kacarászik, és rója a köröket a szoba és a közlekedő között. Egyelőre úgy lépeget, mint a matrózok a fedélzeten erős hullámzás idején. A kép attól stílszerű, hogy ma matrózgalléros kék fehér csíkos ing volt rajta. Levi lement a mamával egyet sétálni a havas utcára. Összetalálkoztak hazafelé igyekvő feleségemmel. Észrevettem a balkonról, hogy a réten hancúroznak hármasban. Újabb képsorozatot lőttem rájuk zoommal.
Most abbahagyom a poszt-írást, mert fel kell tennem az albumba az új felvételeket. Nem szeretek sok képet összevárni.      
Remélem, sikerült igazolnom: ma nem csináltam semmit, s máris este van.