Azt hiszem, François története.
Amikor házat vett, Bruno papa csak ennyit kérdezett:
–Van patak a telek környékén?
– Nincs – felelte a fia.
– Akkor jó – hangzott a papa lakonikus válasza.
Most a folyók hatalmas áradásának az idején persze különös aktualitást kap: hova jó lakásokat, házat építeni. Hol jó lakni?
Ahol van elég víz, de nem fenyeget árvíz. Ahol jó levegő van, de nincs messze a város. Ahol tejet kapni, és mindenféle egyéb élelmiszereket is, mert megterem minden szükséges. (Tejjel-mézzel folyó Kánaán.)
Elbizonytalanító egy-egy nóta, mert ellentmondásos a szövegük. Pl.
Túl az Óperencián boldogok leszünk. (Nem vagyok benne biztos.)
vagy
Erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni.
Erdő mellett de jó lakni, sok fát lehet hasogatni. (Hm.)
Nagy víz mellett nem jó lakni, mert olykor árvíz fenyeget.
Azért se jó, mert folyamatosan támadnak a szúnyogok. Tavasztól késő őszig.
De a víz mellett nincs aszály, dús a faállomány, szép a kilátás, friss a levegő, lehet lubickolni, horgászni. Ki mit szeret.
Ahol nincs víz, oda hozni kell. Mély kútból, távolról, palackban, vezetéken. Márpedig közismert, hogy az édesvíz az összes vizek elenyésző %-a. Az ivóvíz minőség még annál is sokkal kevesebb.
MI hát a teendő? A kérdés roppant bonyolult. Elvileg hegyes részre kell költözni. Ám a hegyre naponta fel kell mászni. Némelyik településnek nincs is vízszintes utcája. Az én életkoromban ez elég goromba tényező. A hegyek között is előfordulnak szörnyűségek. Némelyik tűzhányó, némelyik lavinákat görget alá, némelyik olyan instabil, hogy hegyomlással fenyeget. Erős esőzés után sárlavina szakadhat a településekre.
Bármennyit töröm rajta a fejemet, nem igazán jutok tovább saját szlogenemnél: Ez a világ nem tökéletes.
Bármennyire is próbálok okos kritériumrendszert összehozni: hol jobb, a hegyen, a völgyben, a pusztán, az útkereszteződésekben, a megapoliszokban, a hegytetőkön, a tanyákon…
Is-is, vagy ahogy Schneider úr mondja Hippolitnak a fürdővíz hőmérsékletét illetően, miszerint hideg legyen vagy meleg: ebbül is egy kicsi, abbul is egy kicsi.
Passaunak jelenleg csak az orra hegye látszik ki a vízből. És mi alatta vagyunk ennek a városnak. Éppen felénk tart az áradat. Ide látszanak a hatalmas billencseket homokkal megrakó masinák, ahogyan a rét túlsó oldalán pakolják rendületlenül a homokot, hogy zsákokat töltsenek meg velük.
Hogy kértem, szerkesszenek a hozzáértők homokzsáktöltő-ürítő automatát, s hozzá célgépet, mely a veszélyeztetett partszakaszokon sorba rendezi őket nagy tempóban.
Valamiért nem akarják. Marad a hallatlanul fárasztó csuklózás ezernyi ember részvételével.
2013.06.04. 14:09 emmausz
Árvíz 2013
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr85343670
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek