Mickey webnaplója

Tájolok.
A Föld csak 1 a galaxisunk 3,2 trillió bolygójából.
A Nap csak 1 a Tejút 200 milliárd csillagából.
A Tejút csak 1 a megfigyelhető univerzum 2 trillió galaxisából.
Ez tegnapelőtti rövid elemzés annyira tetszik, hogy – mihez tartásom végett – ma folytatom.
 Csekélységem a 6,4 trillió és még 200 milliárd égitesthez képest olyan csekély, mint egy félbevágott porszem.
Még annál is kevesebb. Persze a muslicához képest csaknem végtelenül nagy óriás az ember.
És mi egy vírus a muslicához képest,
és mi egy kvark a vírushoz képest.
Itt tényleg abbahagyom a teremtett világ méreteinek összehasonlítását, mert már így is szédülök.
Az önmagamra és a világra reflektáló énem anyagi része csakugyan por, ha nem is egy db por félbevágva.
Az urna tudja, mi fér bele, vagy a vízsugár, hogy mi lesz porommal, amikor visszakerül az anyaföldbe.
De a lélek… a lélek halhatatlan. Boldogságát remélem.
Addig meg…
Orvoslásommal múlatja az idejét az orvostársadalom.
Amennyiben kopásaimról tudomást szereznek, elkezdik javítgatni.
Közben felfedezik egy másik terület kopásait.
Más szakorvoshoz továbbíttatom.
Ha pedig eredményes az orvoslás, akkor laborral erősíttetik meg az eredményt, no meg meghatározott időszaki kontrollra serkentenek.
Nem lehetne tudomásul venni, ha rendben van egy szervem, akkor nem szükséges kontrollálni?
Ha tudnák, hogy vérvételkor kemótól elfajzott vénámat a kollégáik csak hosszas keresgélés után találják meg itt-ott megszúrogatva, talán letennének a rendszeres laborvizsgálatok elrendelésétől.
Így jár az, aki túl régen megszületett.