Ő ad nekem témát, írja Karinthy. Mica meg nekem. Már másodszor. Nem emlékszem rá, hogy az elsőt megírtam-e. Talán. De ezt a mai másodikat megírom.
Előzmény: egy tanmese, mely a pokolról és a mennyországról szól. A pokolban is és a mennyországban is asztal körül ülnek a túlvilági lelkek. Kezükben kétméteres villa: Ezzel kell enniük. A pokolbéliek képtelenek elérni saját szájukat a képtelenül hosszú villával, a mennyországban egymást kínálják az üdvözültek.
Utózmány: Ülünk hármasban az erkélyen Mica (29), Levi (1,5) és én (67). Kezemben kis műanyag tálka, Levit szeretnénk etetni egyfajta kukoricaalapú enyhén édes száraz „rágcsával”. A színes karika alakú ennivalót kínálom Levinek. teszem a kis szájába. Majd ő vesz a tálból, és kínálja apjának utána egy másikat nekem. És ez így megy, míg két tálka karika el nem fogy.
Itt van a mennyország közöttünk ebben a szituációban. Az Isten országa. A dolog különlegessége, hogy az osztogatást nem mi, hanem a kicsike kezdi.
Jut eszembe, hogy keresek egy olyan csoda gyermek-bőrgyógyászt, aki folyamatosan hámló kéz- és lábfejre gyógyító megoldást ismer. A tünetek: vízhólyag(ok) keletkezése, kipukkanása, a bőr leválása, s a folyamat kezdődik elölről.
Segítsetek!
Hálám jeléül megosztom veletek Claudio Monteverdi Vespro della Beata Vergine c. grandiózus kórusműve gyönyörű tételét: Sancta Maria, ora pro nobis!
https://www.youtube.com/watch?v=FpIGa9W72S0
2013.06.09. 21:16 emmausz
Dimenziók
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr695353013
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek