Tegnap a János-hegyre mentek Fogassal majd vissza ugyanúgy fogassal.
Ma biciklit kölcsönöztek, és kimentek Szentendréig, majd ugyanúgy vissza.
Holnap meglátogatják a Palatinus strandot, mert ott még nem fürödtek a gyerekek soha.
Tegnap (és már legalább egy hónapja) pneumatikus ütőkalapáccsal veretik, döngetik a három felújítása alatt álló lakás falait.
Ma az új tulaj vereti közös garázsunk ajtaját, mert átrakják a sajátjukat elektromos vezérlésűre.
Holnap ugyanez a zenebona hatja át a napot. Már láttam a piros krétával kijelölt szakaszt. Ugyanúgy dolgoznak, mint az orvosok a betegen. Rárajzolják, hogy hol fogják felvágni.
A zaj elviseléséhez edzett idegrendszer vagy süketülő fülek kellenek. Aki pedig megteheti, menekülőre fogja. A Karib-tenger mellett tán nem fúrnak, csak a hullámok monoton zúgása hallatszik.
Holnap vagy elmenekülök magam is, vagy „élvezem” a betonház részleges szétveretésének a csörömpölését. Vasbetont szétroncsolni emberpróbáló feladat. Visszacsap az acélbetét.
Mi ezt végigélvezzük. A tulajnak több esze van. Csak szeptemberben költözik be. A készbe.
A kőfejtők ígérték, hogy holnap kitakarítanak. Arra befizetek. A lent tárolt könyveket vajon hogyan fogják kitakarítani? Kötetenként vagy laponként?
A helyzet komikumához tartozik, hogy a korábbi tulaj kérte, hogy ameddig utánfutóhoz jut, tároljuk be kétméteres pozsgás növényét. Itt van a szerencsétlen hónapok óta, s arra vár, hogy gazdája megkönyörüljön rajta, s egyszer elszállítsa. Mi meg locsoljuk kötelességszerűen. S porszívózom, mert szemetel a drága.
Így telnek napjaink, miközben esküvőre készülünk, miközben Zsuzsáék érkezését várjuk (öt fő), miközben napi problémákat próbálunk rendezni.
Még megjegyzem, hogy 5-én indul a Szigetfesztivál. Ide írom, hátha egyszer értő fülekre talál: Ha Pusztavacson rendezik, senkinek nem zavarja a nyugalmát. A Magyarország közepén található település anyagilag fellendül. A közeli lakótelepeken éldögélő százezer ember pedig normális körülmények között tengetheti mindennapjait.
Mindenesetre most fájront után vagyunk.
Elhallgatott a betonzúzó masina, a gyerekek is lehúztak a közeli játszótérre.
A fiúk vannak csak jelen. Mindketten a biciklizés fáradalmait heverik ki számítógépes szoftverek segítségével. Gondolom, játszanak.
Csend van.
Én se zörgök tovább a billentyűkkel.
2013.07.16. 19:14 emmausz
Jelentés a végekről
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr345408576
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek