Az ember kotlik a gép előtt (sose tudom a képernyő előtt vagy mögött ülök, nézőpont kérdése. Inkább előtte), tehát itt kotlok, majd felkelek.
Igen, mert nincs értelmes kapaszkodóm, nincs az íráshoz katalizátorom.
Egyik blogger képet kínál,
a másik a farsangról ír,
a harmadik részese annak,
a negyedik elgondolkoztat,
az ötödik (már megint) nem írt semmit,
a hatodik színházban járt, arról számol be.
Még belekukkantok a linkekbe, hátha.
Mindenki mondja a magáét, de egyik se indít arra, hogy mai posztom ihletője legyen.
Pedig ma kaptam két elismerést korábbi munkáimra.
Ez se ösztönöz? Ez se ébreszt bennem értelmes kiinduló pontot?
A nők meg fognak érteni. Ez a „Mit főzzek ma?”-effektus. Nekik legalább ott a szakácskönyv, amely leszűkíti a keresés körét, de posztot a világ bármely témájáról írhatok. Csakhogy azonnal jöhet a jogos kérdés: miért éppen arról fogalmazol, s rabolod időnket elolvasásával?
Ebédelek,
berámolom a mosogatógépet,
nézem a Paris St. Germain-Leverkusen meccset.
Semmi.
Előveszek egyet a legalább négy félbehagyott könyvekből.
Semmi.
Nincs kedvem olvasni.
Egyszer csak bekattan: Zsu-zsa-nap-van-ma.
Zsuzsa,
Zsuzsanna,
Zsuzsanna és a vének,
saját Zsuzsánk, aki nem Zsuzsanna! Azt nem szereti.
A rokonság Zsuzsái.
Eszembe jut Koncz Zsuzsa, de szeret(t)em lemezeit. Eszembe Suzy Quattro (and The Middle of the Road) a hetvenes évekből. Ám ők nem magukról énekeltek.
Ott vannak a fiúk is. Az olasz Celentano-szám. Mégis más kezd motozni a fülemben. A Wake up little Susy Paul and Garfunkel hangján. De nem ők szerezték ezt a nótát, hanem az Everly Brothers.
Istenem, de régen volt.
(Ide írom: Nagy szerencsém, hogy nem beszéltem az angolt. Így megmenekültem a slágerek lapos szövegeinek értésétől, maradtak a ritmusok és dallamok. Abban az időben még az esetek többségében mindkettő hozzátartozott a könnyű műfaj számaihoz.)
Kedves Zsuzsa, kedves Zsuzsák! Isten éltessen mindnyájatokat! Éljetek sokáig egészségben, békességben! Testőrötök legyen Dániel, aki megóvta a bibliai Zsuzsannát.
A youtube-on számos találat közül (Adriano Celentano: Susanna; Al Jolson: Oh, Susanna! trad. The Big Three: Shoking Blue, stb. hogy G. F. Händelig ne menjek el) ezt választottam ki, az előzőekben említett sláger meghallgatására. https://www.youtube.com/watch?v=tT_FlbvJoEk
Zsuzsa! Zsuzsák!
Hallgassátok névnapotokon a régi idők egyik jó ritmusú számát.
2014.02.19. 14:53 emmausz
Zsuzsa
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr325822491
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek