Találkozások
1. Reggel kivittem feleséget a megállóba.
2. Reggel a misén néhány emberrel szemkontaktust váltottam. Mivel elöl szoktam ülni, számuk nem lehetett több öt főnél a kb. húsz jelenlévő közül.
3. Vettem annak a testét, „aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát”.
4. Kettőnek köszöntem távozáskor.
5. QQ poharából ittam, mindig emlékeztet rá.
6. Csia ajándék hibiszkuszteáját ittam.
7. V. Miki rádióját valaki átállította, bekapcsolt az ébresztője kb. délben.
8. Csaknem kihagytam: Reggel telefonált Miklós fiú, szerelik náluk a légkondit.   
9. Felhívott Éva, akivel egy órát beszélgettem telefonon. A beszélgetés sok rokonunkat érintette. Meg se tudom őket maradéktalanul számolni.
10. Felhívott Elvi, hogy mehetek uncsikáért a bölcsődébe. 
11. Az internet híreivel bebarangoltam a föld egy részét, s a pápától N. Sarkozyig; sok felebarátomról szó esett.
12. Virtuális találkozásfélének tekintem a lájkokat, hozzászólásokat, véleményeket, feltett arcmás fotókat a facebookra.
13. A szokott posztokat olvasva, kicsit „náluk időztem”, akik írtak vagy nem írtak új anyagot.
14. A bölcsődében összefutottam Elvivel is. A picikével a nyakamban sétáltunk hozzánk.
15. Tücsivel kiegészült a csapat.
Kb. ez az a sokaság, akivel összehozott sorsom, s kicsit mindnyájatokkal, akik elolvassátok posztomat: Lectori salutem!  
Még megjegyzem, hogy fogyni szeretnék, ezért főztem hat kemény tojást. Hazaindulásuk előtt Levit megkínáltam egy szelettel. Élvezettel majszolta el, majd kiment a tányérhoz, hogy részesedhessen még a jókból. Nagyot harapott az egyik tojásba. Mennünk kellett. Újra kiment a konyhába, s nem az elkezdett tojást fogta fülön, hanem egy újat, mert „nagy” tojást kívánt magával vinni. Megtoldottam még eggyel. Megelégedetten szorongatta kezében a műanyag zacskót, melybe a saláta mellé tett kincseket boldogan vitte haza „a papához”.        
Lábjegyzet a Szám 11-hez. „A néptömeg lázad, forrong és lázad”: visszakívánkozik az „egyiptomi húsosfazekakhoz” (Ez a fordulat itt szerepel először az Ószövetségben. Az elégedetlenség kifejezésére mindmáig idézik). Unják a mannát. Mózes is duzzog. Szeretne inkább meghalni, mint nyakas népével kínlódni a pusztában. Az Úrral egyezkedik, aki kéri, hogy válasszon ki hetven vezetésre alkalmas férfit, s ossza meg velük hatalmát. Így is tesz. Az Úr prófétai hatalomban részesíti a kiválasztottakat, akik osztoznak Mózessel az irányításban. Az Úr kívánságát tolmácsolja Mózes a népnek: „Szentelődjetek meg reggelre, és akkor majd kaptok húst enni.” Az Isten szelet támasztott, s fürjcsapatot kényszerített arra, hogy a tábor körüli területet lepjék el. Egy hónapig tartott a fürjek érkezése, eladdig, hogy a nép már a szaguktól is megundorodott. Közöm.  Az Isten ma is meghallgatja imáinkat. Ha rájövünk, ha nem, a legjobbat adja nekünk, ami üdvösségünkre szolgál. A kérdés, hogy felismerjük-e gondviselő szeretetét, s ha igen, hálásak vagyunk-e neki, vagy újabb kérésekkel ostromoljuk őt köszönet helyett. Életemben ilyen meghallgatás számos esetben előfordult. Leginkább abban a mozzanatban ismertem fel „az Isten ujját”, amelynek során eszköztelenné tett, hogy alapvető fordulatot vegyen életpályám. A kereskedelemből kiemelt, munkanélkülivé váltam, s hihetetlen változás következett be. Egy éven belül a publicista pályán találtam magamat. Ez lett a megélhetésem, amire eleve rendeltettem, s amivel évtizedekig nem élhettem egyéb irányú prózai foglalatosságaim miatt.