Mickey webnaplója

- hangzik a kérdés, s rá a felelet: Teázik a fene. Nem látod, hogy az eső elől bújtam ide?
S az ikerkérdés: Te kergeted azt a kutyát? Tekergeti a nyavalya, nem látod, hogy meg akarom fogni?
Most mégis maradjunk az elsőnél. Teázok itt. Hogy miért? Száz oka van annak.
Mert nem szeretek cipekedni.
A csapvizet sem szívesen iszom, mert klóros.
A teafű ellenben könnyen szállítható, víz meg folyik a vezetékből. Adódik tehát, hogy folyadékpótlásom ügyében egyre szívesebben kacsintgatok a teákhoz. Mivel kávét iszom, elsősorban gyümölcsteákat iszom (egyelőre nem tüntetik fel mellékhatásaikat).
Eddig a szabadon választott.
A kötelezők közül az egyik egy önként vállalt, a magas vérnyomás ellen alkalmazott hibiszkuszvirág-tea. A másik a koromnál fogva orvos által kötelezően előírt gyógytea, az apróvirágú füzike.
Van másfél literes vízforralónk. De nem kell ennyi víz bele. Ezért a csaphoz viszem a két bögrét. A két és fél decist és a hat és fél decist. Hidegre állítom az egykarú csaptelepet, úgyis langyos víz jön fel belőle. Előbb a kis bögrét, majd a nagyobbat teszem alá, mert szélesebb lévén van időm rá, hogy épp akkor zárjam el a csapot, amikor megtelt. Ezekkel az adagokkal töltöm meg a vízforralót. Azért mérem ki a vizet, hogy feleslegesen ne forraljon semmit, mert a maradékot kiönteném. Miközben dolgozik a forraló, kimérek egy púpozott teáskanál hibiszkuszt a nagy bögrébe, egy kevéssé púpozott kávéskanál füzikét a kisebbikbe, (ez kb. megfelel a csapott evőkanálnyinak, ahogy ezt a füves Gyuri bácsi a lelkünkre köti). Majd jön egy spricc Ezerédes a kicsibe, három a nagyobb bögrébe. Előbbit tányérral letakarom, mert úgy látszik, a füzike illékony (Gyuri bácsi tanácsa). A kicsi tartalmát ébredéskor felhajtom, mert éhgyomorra kell inni. Hogy aztán eléggé éh-e a gyomrom, a frász tudja. Évek óta nem voltam éhes. Mindig csak rátöltöttem. A vacsorára a reggelit, a reggelire az ebédet, az ebédre a vacsorát stb. A nagyobb bögréből kedvem szerint kortyolok, meg gyógyszereim beszedésekor.
Ami pedig a szabadon választott gyümölcsteákat illeti, erős kétségeim vannak az iránt, hogy láttak-e vajon bármiféle gyümölcsöt. Ízük van, miként az eper ízű szörpnek is, fejlett már az élelmiszerkémia, és kiváló észtereket képes gyártani. Remélem, nemcsak jóízűek ezek a teák, hanem legalább ártalmatlanok.
Mindenesetre minden gyanús, ami nem a piacról való. A múltkor is gyanakodtam ugye, amikor a konzervparadicsom foltot hagyott a viaszosvásznon. Mi az, hogy a paradicsom nem törölhető le nyom nélkül? Már ez a földi paradicsom se a régi.
Összefoglaló a 2Krón 1-hez. Salamon megkezdi uralkodását. Felment a gibeoni magaslatra, ahol 1000 égőáldozatot mutatott be, majd azt kérte az Úrtól, hogy adjon neki bölcsességet. Az Úr válasza: Mivel nem kértél gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget, sem ellenségeid életét, sőt még csak hosszú életet sem kívántál, hanem bölcsességet és értelmet kértél..., megadom neked a bölcsességet, és az értelmet. Sőt, olyan gazdagságot, vagyont és dicsőséget is adok neked, amilyen sem azoknak nem volt, akik előtted voltak, de utódaidnak se lesz.” Salamon szerzett magának 1400 harci szekeret és 12 000 lovat. Aranya, ezüstje közönségesnek számított, annyi volt belőle. Hamar hozzáfogott a templomépítés előkészítéséhez. Közöm. A ma uralkodóira ugyancsak ráférne a bölcsesség, hogy elkerüljék ellenségeik életének kioltását, kiegyenlítsék a hepehupákat a társadalmi különbségek területén, a népek között, s kellő önmérsékletet diktáljanak. Ma erre volna szükség. Ez hozna igazi békét, nem a harc s a mások legyőzésének a vágya. Legalább ilyen fontos, hogy mi is kérhetünk saját magunk számára mindenfélét, s az Úr megadja, ha tetszésére van. Flüei Szt. Miklós (Svájc) azt kérte, hogy mindent adjon meg neki, ami hozzá vezeti őt, s mindentől fossza meg, ami eltávolítaná tőle. Loyolai pedig így fohászkodott: „Csak a szeretet maradjon enyém, más semmi nem kell.” Nekem mi kell? Neked mi kell?