Mickey webnaplója

Gyerekkorom alapélményei közé tartozik Gárdonyi G. Egri csillagok c. könyvének elolvasása, de szépségesnek találtam a Láthatatlan embert, az Ida regényét, Az én falum és a Kékpille c. idilleket, a Titkos naplót stb.   
Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája alapos munkával monográfiát készített dédapja munkásságáról Az élő Gárdonyi-arc (Szent István Társulat, 2015. 323. o.). Ebben leírja, miben állt dédszülője polihisztorsága. Néhány utalás: író, költő, drámaíró, a Fel nagy örömre c. karácsonyi dal szövegének és dallamának alkotója, a parányok világának mikroszkópos vizsgálója, egy új pókfaj felfedezője, a Margit-szigeti kolostor kútja helyének a meghatározója, fotós, utazó, festő, grafikus. Többféle hangszeren játszik élvezhető technikai tudással, a társaságok középpontja, jó humorú (Göre Gábor), vendégszerető, égre néző, Istenre és a túlvilágra nyitott ember. Sokszerű tehetség, akit kétszer javasoltak Nobel-díjra. A legnépszerűbb magyar regény megalkotója. Az Egri csillagokból készült Várkonyi-film a legnagyobb nézettségű magyar film: Keller emlékezete szerint 18 millió jegyet adtak el erre.
Sík Sándor nagyra becsülte Gárdonyi stílusérzékét. Ahogy ő nevezi konstatáló, aki a magyar parasztok szűkszavú, igen tömör megfogalmazásaival él. Szemléletes, amennyiben sajátos szóhasználata, az általa képzett igék, rövid mondatai metszően pontos fogalmazást eredményeznek. Lírai remegésűek az érzelmeket megjelenítő jelenetei. Mintha dalolnának a prózai szövegek. Innen az az idill, amely műveit jellemzi. Még megjegyzem, hogy talán kevéssé ismert, milyen meleg hangon ír Prohászka püspökről.   
Gárdonyi nem kívánt a Kisfaludy-Társaság tagja lenni, de örül akadémiai tagságának. Sok irigye volt, de akik ismerték, tudták: „könyökéből hiányzott a csont”. Ugye ez annyit jelent, hogy a könyöklés messze állt tőle. Talán emiatt áll hozzám olyan közel.
Mivel a könyv közepéig jutottam, lehet, hogy még visszatérek a monográfiára.
Jut eszembe: Az érdeklődők számára szép karácsonyi ajándék lehet a kötet. Ára 2400 ft.  
141. ZSOLTÁR. IMA ÜLDÖZÉSEK IDEJÉN (Dávid zsoltára) Uram, hozzád kiáltok, siess segítségemre, halld meg szavamat, amikor hívlak! Imám szálljon feléd, mint a tömjén füstje, kitárt kezem legyen esti áldozat! Állíts, Uram, őrséget szám elé, és védelmet ajkam kapujához! Ne engedd, hogy szívem a rosszra hajoljon, és aljas gonoszságot kövessek el! A gonosztevőknek dús ételéből enni nem akarok. Ha megüt is az igaz, csak jóságból dorgál. De az istentelen olaja soha ne díszítse fejem. Gonoszságuknak imámat szegezem szembe. Ha majd bíráik a szikla kezébe esnek, meglátják majd, mily szelídek voltak szavaim: „Ahogy a malomkő széttörve fekszik a földön, úgy szórták csontjukat az alvilág torkába.” Uram, Istenem, rád emelem szemem, hozzád menekülök, ne engedd elveszni a lelkem! Ments meg a huroktól, mit nekem vetettek, és a gonoszok csapdájától! A gonoszokat fogja meg a saját hálójuk, én meg megyek tovább a magam útján. Közöm. Most ezek a gondolatok emelkednek ki a zsoltárból: az istentelen olaja soha ne díszítse fejem. Szabad asszociációval azt vélhetem: pl. a politikai boszorkánykonyha gazemberségeitől távol kívánok maradni. Gonoszságuknak imámat szegezem szembe... A gonoszokat fogja meg a saját hálójuk, én meg megyek tovább a magam útján. Amibe belemászott az EU, azt ember nem képes megoldani. Jó imádkozni a megoldásért, mert Istennek semmi sem lehetetlen... Továbbá döntsenek a gonoszok, ahogyan akarnak, saját csapdájukba fognak beleesni, de nélkülünk. S ha valaki úgy véli, minek keverem ide a politikát, válaszom. A csapból is ez folyik. A félelemkeltés. Nem akarom.