Mickey webnaplója

Korunk mindennapjaiban eléggé el nem ítélhető módon minden híradó, meteorológiai jelentés stb. hátterében izgató dobolás erősíti a tunya néző figyelmét, szemének a képernyőre tapadását. A hatás fokozása érdekében sok műsor él az előre felvett és megkomponált röhögések, tapsok, füttyögések bejátszásának a módszerével. Ehhez képest egy mise csendes, ámde komoly esemény. Nem szükségeltetik hozzá a vidám vasárnap koreográfiája, de üzenetértéke van, s akkor jó a miseközvetítés, ha az üzenet „átjön” a képernyő előtt ülőkhöz. Minden mise üzenete ugyanaz: Krisztus Jézus egyetlen keresztáldozatának a megjelenítése. Komoly, mert kínszenvedésébe belehalt a Megváltó. Ám egyben derűlátó aktus is, mert Krisztus áldozatával egyszer s mindenkorra legyőzte a gonoszt, le a halált, és az utolsó vacsora lakomájának részesei is azok, akik a misén részt vesznek. Veszik az ő misztikus testét (s ritkábban) a vérét is.
Két élményemről számolok be. Vagy jó tíz éve a regnumi közösség majálisán esett az eső. A miséről felvételt készített valamelyik tévé az esős idő ellenére. A kópiát előzetesben megnézhettem. A látottak alapján azt kértem, hogy ezt ne közvetítsék, mert a látottak nem jellemzik a regnumot. A vizes fűbe nem volt kedve senkinek leülni. Néhány esernyő alá menekülő és több esőkabátos fiatal várta lógó orral, hogy befejeződjék a mise. Egyetlen mosolygós arcot nem lehetett felfedezni – némileg érthető okokból. Akkor meg minek hervasztani a tévénézők kedélyét.
Mindez azért mocorog bennem, mert tegnap élő közvetítést adott a Duna tévé saját plébániánk 11 órakor kezdődött miséjéről. Néhány megjegyzést érdemes tenni az adásról. A kis templom hatalmas fényárban úszott. Nem láttam indokoltnak. Persze nem vagyok világítási szakember. Csupán az így kapott látvány miatt írom le. A fénytől tobzódó térben minden szeplő, minden árnyékos rész rendkívül kontrasztossá vált. Minden bőregyenetlenség harsogó módon mutatkozott meg. A hívek arcmimikája inkább gyászos jelleget mutatott, mint feldobottságot. Jó lett volna néhány mosolygós arcot látni, de ehhez az arcoknak mosolyogni kellett volna. Jó lett volna több fiatalt látni, de ehhez több fiatalnak kellett volna a misén megjelenni. Egy ilyen kis templomban a pásztázó kamera sok-sok közelképet mutatott. Olyannyira részletező képek voltak ezek, hogy megmutatták volna a kinek-kinek akár a körömfeketéjét is. Nem mutatkozott ilyen. A felvevők zömmel magába roskadó idős férfiakat, nőket láttatott. Nem tudom megítélni, hogy számarányukhoz képest helyes volt-e az ő bemutatásuk. Nem is olyan érdekes. Az ember azt látta, hogy az egyház hívei az idős korosztályból kerülnek ki. Plébánosunk szépen vezette a szertartást. Nem az ő hibája, hogy egy rövidebb időtartamú cselekvéssorozatot egy órányi időre kellett kihúzni. Következésképpen le kellett lassítania a történéseket. A tévénézők közül eleve csak egy töredék ismeri fel, hogy mit lát, mit hall. Ha mindezt lelassítva hallja, látja, hamar lanyhul az érdeklődése.
Mindent egybevetve legalább azt a tanulságot szeretném mindenkinek a lelkére kötni, hogy ha a tévé által felvett misén szerepel, mosolyogjon. Nem baj, ha nem tud teljes lelkesedéssel a vidámság mögé állni, csak mosolyogjon, mert ennyi optimizmust sugallnia kell a megváltás központi eseményeinek.
Ízelítő a Péld 22-ből. Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz. A gazdag uralkodik a szegények fölött, a kölcsönzőnek szolgája lesz a kölcsönkérő. Aki gazságot vet, az nyomort arat... Áldásban részesül a jóságos tekintetű, mert a kenyérből juttat a szegényeknek... Ha dőreség tapad a fiú szívéhez, a fenyítő pálca leszedi róla. III. A BÖLCSEK MONDÁSAINAK GYŰJTEMÉNYE. Ne foszd ki a szegényt, azért mert szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a kapunál! Mert az Úr intézi ügyüket, és elveszi azok életét, akik kifosztották őket. Mérges emberekkel ne tarts barátságot, és aki forrófejű, azzal ne érintkezz. ... Hogyha semmid sem lesz, amiből fizetnél, még az ágyadat is elviszik alólad. Közöm. Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz. Mi más ez, mint a Konrad Lorenz etológus által leírt követési effektus ősképe. A pedagógia alfája és ómegája. A modellkövetés meghatározóan fontos a gyerek életében. Elbizonytalanodna, ha nem volna a különféle szituációkra mintája (apám anyám is így csinálta). Ha dőreség tapad a fiú szívéhez, a fenyítő pálca leszedi róla. Ha oktalanságon, esztelenségen, hiábavalóságon töri a fejét a gyerek, ki kell belőle rángatni. Ha másképpen nem megy, fenyítéssel. Ez nem political correct magatartás, normális ember kerüli is a fenyítést, de adódik, hogy más nem használ.