Mickey webnaplója

A tudatalatti valóság nem azt jelenti, hogy nincs, hanem azt, hogy előttem ismeretlen valaminek az oka. egyes pszichológusok szerint döntéseink, életvezetési gyakorlatunk több mint 90%-a a tudatalatti mezőnkben zajló ösztönzésektől befolyásolt. Ez azért fontosabb, mint gondolnánk, mert úgy vélhetjük, hogy döntéseink a tudatos szféránkban születnek. Pedig rossz ösztönzéseink méregfogát kihúzná, ha sikerülne átemelni – a valahol lényünk legbelső bugyraiban megbújó – késztetéseket a tudatos részünkbe. Ha ez megvan, akkor is számolhatunk vele, hogy a felfedett hibákat érzelmeinkkel tovább pátyolgatjuk, mert ez csontosodott meg bennünk.
Mondok néhány példát, hogy ez az elméleti fejtegetés kicsit kitisztuljon.
- Orvosi tanácsra elfogadom, hogy az étkezés huszadrangú kérdés. Agyammal elfogadom. Valami legbelül mégis rendre azt súgja, hogy ha jelentéktelen volna a kajálás, nem izgatna egyáltalán, hogy egy krémest, egy fagyit, egy kólát elfogyasszak. Hogy egy puha kenyeret megegyek kacsazsírral sóval megpakolva. Hiába tudom, hogy az agyban dőlnek el a döntések, valami kielégítetlenül mocorog bennem ösztönösen. Nincs semmi okom rá, hogy féljek az éhenhalástól, mégis élvezetes ételekről álmodom. Nem is hinném, ha nem tapasztalnám, hogy érzelmeim átállítása milyen nehéz és lassú. Márpedig addig nem tekinthetem magamat jó oldalon állónak, ameddig tetőtől talpig tudatosan és tudat alatt nem azonosulok életmódom megváltozásával. ez nem azt jelenti, hogy édességben dőzsölök, csak azt, hogy még kísért a dolog.
Egy másik példa. Adva a Teremtő Atya. A hívő a kiskatekizmusból tudja a „Mi végre vagyunk a világon?”-kérdésre a választ. Azért „hogy Istent megismerjük, szeressük, neki szolgáljunk, és ezáltal üdvözüljünk” – hangzik a válasz. Gyakran felmerül a lelki vezetőkben a kérdés: Miért olyan nehéz ez? Azért, vélik jogosan, mert az ember az ábrázolások, no meg a szó jelentése nyomán, a Teremtőt Atyának képzelik el. A kérdés most már annyi: Milyen volt az illető apja, milyen volt a gyereknek a vele a kapcsolata? Apja irgalmas volt vagy irgalmatlan, gondoskodó-e vagy link? Fenntartás nélkül szerette a fiát/lányát, engedékeny volt hozzá, vagy keményen nevelte, szigorúan, indokolatlanul éreztette vele erőfölényét? Milyen kapcsolata volt apjának a párjával?
Milyen modellel szembesül a gyereke? Sőt mostanában feltehető a kérdés: Fia/lánya egyáltalán ismerte-e az apját? Azért fontosak ezek a kérdések, mert hogyan szeretheti valaki a földi/égi atyját, ha nem ismerte, ha akit ismert, ellenszenves volt neki?
Ugyanaz a probléma: Mennyi pozitív élmény kell ahhoz, hogy a gyermekben egy többé-kevésbé negatív kép átforduljon pozitívba?
Erről már a terapeuták tudnának mélyebb gondolatokat kifejteni.
***
Odakint most plusz tíz fok van, süt a nap. Súlyom ma 94,5 kiló.
Ízelítő a Péld 30-ból. VI. AGUR MONDÁSAI
A masszai Agurnak, Jake fiának szavai. ...nem tanultam bölcsességet, hogy enyém lehetne a Szent ismerete. Ki ment föl az égbe és ki jött le onnan?... Isten minden szava színtiszta (igazság), pajzs azoknak, akik hozzá menekülnek. A szavaihoz ne fűzz hozzá semmit, mert különben (egyszer) számadásra szólít, és akkor hazugként ott állsz majd előtte. Csak két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok: Csalást és hazug szót tarts távol tőlem, s ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot! Hadd egyem kimért kenyeremet, nehogy jóllakva megtagadjalak, s azt mondjam: „Ki az az Úr?” Ne menjek lopni sem, mivel szegény lettem, ne gyalázzam meg Istenemnek nevét.
VII. TALÁLÓS MONDÁSOK Két lánya van a piócának: „Add ide!” és „Add ide!” Három dolog van, ami telhetetlen, s négy nem mondja soha: „Elég!” Az alvilág, a terméketlen anyaméh, a föld, amely nem tud betelni vízzel, és a tűz, amely soha nem mondja, hogy „Elég!” ... Három dolog van, amit csodálatosnak látok, és négyet sehogy se tudok megérteni: a sasnak útját az égen, a kígyó útját a sziklán, a hajó útját a mély tengeren, és a férfi útját az asszonynál... Négy igen apró dolog van a földön, mégis a bölcsek között van a helyük: Olyan nép a hangyák, amelynek nincs ereje, mégis összegyűjtik nyáron élelmüket. A szirti borzok is erőtlen, gyenge nép, mégis a sziklába építik lakásukat. És bár a sáskáknak nincsen királyuk, mégis rendben vonulnak fel. Kézzel is meg lehet fogni a gyíkot, mégis a királyok házában tanyázik... Ha olyan buta voltál, hogy nagyra légy, – vagy ilyet fontolgattál –, tedd a kezed a szádra! Mert ha a tejet köpülöd, vaj lesz belőle, ha nyomod az orrod, vér jön ki belőle, így ha haragot szítasz, viszály támad. Közöm. Mindjárt baj van ezzel a mondással: Isten szavaihoz ne fűzz hozzá semmit, mert különben egyszer hazugként ott állsz majd előtte. Márpedig most éppen azzal foglalkozom, hogy melyik vers ihletett meg, melyik emelkedik ki nekem s most a többi közül, és mit tartok felőle. Talán jobban kellene hangsúlyoznom, hogy amit vélek, az nem biztos, hogy mindenkinek ugyanazt mondja. Engem valamiért éltet. Semmiképp se célom valóságtartalmát megváltoztatni. Amitől Agur óvakodik: Csalás, hazug szó, a nyomor, a gazdagság!
Ez normális és követhető/követendő. A mondások szintén erkölcsi vonatkozásúak: Két lánya van a piócának: „Add ide!” és „Add ide!” Hány mohó természetű ember van! Amire figyelmeztet: Ok és okozat szorosan összetartoznak: ha a tejet köpülöd, vaj lesz belőle, ha nyomod az orrod, vér jön ki belőle, így ha haragot szítasz, viszály támad. Ez is belátható, s máig érvényes. Népdalunk szerint „fának ne menjetek, mert ha fának nekimentek, fejeteket beveritek...” És ez is igaz.