Mickey webnaplója

Szokásom szerint olvasok és olvasok. Legutóbb egy félárva, kilökött, mindenkinek felesleges fiúcska önvallomását (Tim Guénard: Erősebb a gyűlöletnél. SZIT. 2016). A kisgyereket ellöki magától anyja, szadista módon bántja apja, majd mostohaanyja.  Fölöslegesnek éli hétköznapjait. Magára vállalva, amit el se követett, egy farm leégését. Javítóintézetbe kerül, bőven részesül megaláztatásokban, utóbb megszökik, stricik körme közé kerül, együtt fosztogatják, zsarolják a prostituáltakat. Utóbb Tim is azzá lesz. Közben megragad minden apró lehetőséget arra, hogy tudásmorzsákat magába szívjon. Felküzdi magát a kőfaragó szakma elsajátításának a nívójára. Mellette bokszolni kezd. Mindkettőben eredményes, de valami hiányzik neki. A szeretet. Gondviselésszerű, ahogyan rátalál a Bárka lelkiségre, később Teréz anyára és társaira, de több, a szentség jeleit felmutató közösségi emberre és papra. Élete gyökeres fordulatot vesz. Átjárja Isten ingyenes ajándéka, a szeretet kegyelme. Sokféle kicsapongást követően megállapodik, szerelmes lesz abba a lányba, aki szerelmes belé. feleségül veszi álmai asszonyát, és beköltözik álmai házába Lourdes mellett. Négy gyermekük születik, akit szeretetben nevelgetnek. Megbocsát mindenkinek. Mondhatnám: boldogan élnek, mert még meg nem haltak. A sztori érdekessége, hogy a fickó rajta van az interneten, mesél életéről fiataloknak, szerepel a facebookon is.
Nekem tanulság, hogy olyan mértékű lehet a szeretethiánya valakinek, hogy pusztán féltékenységből összerugdos embereket, amikor bedurran az agya. Jószerével nincs magánál olyankor. Tanulság az is, hogy érthetővé teszi, miért gyűlölik a karácsonyt azok, akiknek az életéből hiányzik a család, a megajándékozottság, az, hogy őket valaki elismerje, önmagáért szeresse.
A kötet a párialétbe kalauzol el, amelyet elképzelni is alig akarunk, amelyet legfeljebb filmekből ismerünk, ahol csak a nyers erőszak, a pénz számít, ahol leplezetlen kíméletlenséggel esnek egymásnak az alvilági bandák, s fosztják ki azokat, akik még elesettebbek. Ebben a közegben az ököljog érvényesül, esetleg a kések vagy pisztolyok joga.
Még megemlítek egy epizódot az önéletírásból. Tim elmondja: az ő kezén minden óra megáll. A Rolex is. Nekem érthetetlen, még akkor is, ha környezetemben találkoztam hasonlóval.  
Izajás 38. f.
Hiszkija betegsége és gyógyulása
Abban az időben Hiszkija halálosan megbetegedett. Ámoc fia, Izajás próféta elment hozzá és így szólt: „Ezt mondja neked az Úr: Rendezd el ügyeidet, mert nemsokára meghalsz, s nem maradsz életben.” Erre Hiszkija arccal a fal felé fordulva így könyörgött az Úrhoz: „Emlékezz, Uram, hogy hűségesen és egész szívvel jártam színed előtt, és azt tettem, ami kedves neked.” Aztán keserves sírásra fakadt Hiszkija. Ekkor az Úr így szólt Izajáshoz: „Menj, és mondd meg Hiszkijának: Ezt üzeni az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam könyörgésedet, és figyelembe vettem könnyeidet, úgyhogy meggyógyítalak: három nap múlva fölmész az Úr templomába és tizenöt esztendővel megtoldom életedet. Megmentelek Asszíria királyának kezétől, sőt ezt a várost is megoltalmazom.” Majd így rendelkezett Izajás: „Hozzatok ide egy fügés kalácsot, tegyétek rá a daganatra, s meg fog gyógyulni.”Hiszkija ekkor megkérdezte: „Mi lesz rá a jel, hogy fölmegyek az Úr templomába?” Izajás így válaszolt: „Ez legyen neked a jel az Úrtól, hogy megtartja adott szavát: Nos, visszatérítem az árnyékot annyi fokkal, amennyit már lement a nap az Acház-féle lépcsőfokokon, vagyis tíz fokkal.” Vissza is tért a nap tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már lement.
Hiszkija hálaéneke
Hiszkijának, Júda királyának éneke, amikor felépült betegségéből: Így szóltam: Életem napjainak közepén kell alászállnom az alvilág kapuihoz, életem hátralevő éveitől megrabolva. Azt gondoltam: Nem látom többé az Urat az élők földjén. És nem láthatok senkit azok közül, akik a földet lakják. Sátramat lebontják és elveszik tőlem, mint ahogy lebontják sátrukat a pásztorok. Életemet, mint a takács, felgöngyölöd, hogy aztán levághasd a szövőszékről. Még mielőtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem. Siránkozom egészen reggelig, hogy mint az oroszlán, összetöri minden csontomat. Még mielőtt az éj felváltja a nappalt, már végzel velem. Mint a fecskefióka, úgy csipogok, nyögdécselek, mint a galamb. Szemem bágyadtan tekint a magasba: Végy gondjaidba, légy segítségem! Mit is mondjak neki? Miről beszéljek vele? Ő tette ezt mind velem. Egész életemben dicsőítelek minden szenvedésemért! Uram, érted él a szívem, és a lelkem is csak érted él. Meggyógyítottál és hagyod, hogy éljek, még szenvedésem is áldássá vált. Megszabadítottad lelkemet a pusztulás verméből. Hátad mögé vetetted minden vétkemet. Mert az alvilág nem dicsőít téged, és a halál nem magasztal; akik a sírgödörbe szállnak, már nem bíznak hűségedben. Csak aki él, az magasztal, ahogy ma én magasztallak. Az apák hirdessék fiaiknak a hűségedet. Uram, siess segítségemre! És engedd, hadd zengjük zsoltárainkat életünknek minden napján, az Úr házában. Közöm. 1. Lehet az Úrral alkudni. 2. Jó volna, ha a fügés kalács ma is gyógyítaná a daganatos betegségeket. 3. Hogy hány évem van még, csak az Isten tudja. Hogy még tizenöt évvel meg volnék elégedve, az a jövő zenéje. Van, aki szeret 85 évesen élni, van, akinek teher addigra a lét. Egyik kedvenc helyem a Bibliában. Hiszkija imádsága maga is zsoltár, nem is akármilyen.