Olvasom a 2008-as Tihanyi kalendáriumot, amit ugye Korzenszky Richárd OSB jegyez. Az évkönyv legérdekesebb része a Naplójegyzetek, amely az év eseményeit taglalja. Naplójegyzetek címen jelent meg szerkesztőségünk jóvoltából Prohászka Soliloquiája, Déry Tibor Napok hordaléka sem más, mint időskori naplójegyzetei, és igazából saját blogom is ide soroltatik.
A tihanyi perjel jó tollú író, azonkívül tehetséges fotós is. Mindkét tulajdonsága miatt tüntetem ki érdeklődésemmel.
Mit is olvasok a Naplójegyzetekben?
- Január 14. Ismét itt van a Tardy házaspár. A szentmisén Magdi szépen énekel, Laci kíséri orgonán… Amit ők tudnak, azzal teljesebbé tették az ünneplésünket. A Mátyás-templom 400 éves kórusa és negyven éve ott szolgáló Tardy László Magyar örökség Díjat kapott.
Közöm. (Mi meg az ifjúsági kórusa voltunk évekig.)
- Február 12. A mai nappal vezették be az országban a vizitdíjat. Orvosok, betegek nem kis felháborodására. Kóka János gazd. min. pedig megy a bécsi operába a partnerével együtt. A belépő kb. 20 millió ft. Mi pedig nem kaptunk a felújításra két éve egyetlen fillért sem!
Közöm. Megszenvedtük a balos kormány népnyomorítását. Hála Istennek, immár történelem.
- Március 15. Tüntetések Budapesten, tömegoszltatás a belvárosban, igazi cirkusz ismét. … A rendőri túlerő vízágyúval, személytelenül söpri el a tüntetőket az utcákról Bp-en.
Közöm. A kabinet a marxista tételnek megfelelően elnyomó szervezetként működött. Róluk jegyezte meg M. Thatcher, angol min. elnök, hogy „A szocialistákkal az a baj, hogy mindig kifogynak a más pénzéből!”
- Azon tűnődöm, hogyan lehetne lazítani, lassítani, értelmesebben dolgozni. Horgászni kellene… Csendben lenni. Olvasni, írni. Ezeken néha én is el-eltűnődöm. Azért naponta próbálok olvasni, írni.
- Július 11. Kíváncsian töltöm le a fotókat a számítógépre, s kezdek örülni: vannak valóban egyedülállóan szép felvételeim.
Meglepett korrekt önérzete. Egyebekben tényleg kiállításra való minőségű fotói vannak. Csak remélem, hogy sajátjaim között is akadnak hasonlók.
- Aug. 1. Említi, hogy Hedvig nővérnek vasfogadalma van.
Micsodája? – ágaskodik bennem a szavakon lovagló. Vasfogad alma? – kérdezhetném a szavakat meglovagolva.
- Flóriána nővér a perjel diákkorában hegesztőpisztollyal dolgozott a gimnáziumban, s javította a lyukas fűtőtesteket. A Stefi néni pedig tudott beszélni a tyúkok, libák nyelvén.
Annak idején nem működhettek nyilvánosan a rendek. Olvastam olyan jezsuita testvérről is, aki a sertésekkel és a kutyákkal megértette magát. Szót fogadtak neki.
- Aug. 23. Egerbe indul, ahol találkozik Kutas Attila vásárosdombói plébánossal, aki az egyik lelke a szentjánosbogár-tábornak. A tábor jezsuita kezdeményezés. Egy időben családunk is érintett volt létezésében. A vásárosdombói lelkész pedig koncelebrált saját fiunk esküvőjén Szombathelyen.
2025.06.05. 17:08 emmausz
Naplójegyzetek
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr3118882762
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek