Egyszer meglehetősen hosszasan értekeztem a zenéről. Abban említettem, hogy a zene annyiban szubjektív, hogy a zeneszerző komponál valamit, amit belül hall. Aztán viszonthallja a zenekartól. Máshogy, ha X, és máshogy, ha Y vezényli. Mást hall a karmester a zenekar élén, mást a bőgős a hangszere mellől, és mást a kakasülőről figyelő diák.
Tegnap egy képet nézegetve felötlött bennem, hogy a festő milyennek látja a képet, aki ugyanis színtévesztő.
Mi következik ebből? Az, hogy a nem színtévesztők valamennyien mást látnak a képen, mint amit az, aki festette. A színekre gondolok. A festő képeit bizonyos fokig egyedivé teszik a színtévesztés hatására kevert árnyalatok.
Most tegyünk elméletben egy kísérletet.
Amennyire tudom, fejlesztés alatt áll az a szemüveg, amely a színtévesztő színlátását helyes színhőmérsékletűre korrigálja.
Ha a festő használ ilyet, teljesen más színben látja saját műveit.
Ellenkező esetben vajon milyen szemüveget kellene felvennünk, hogy azt a színhatást érzékeljük, amelyet a festő lát, amikor felviszi a festékeket a vászonra.
Lehet, hogy egy kicsit bonyolult a történet?
***
Az életszínvonal nő, a politika férfi. (Ma ennyi telt tőlem.)
***
A Fülesbagoly humorából:
Az, akinek van egy kis súlyfeleslege, tovább él, mint az, aki ezt szóvá teszi.
***
Nem csodálatos, hogy a munkád milyen értéktelen, amikor fizetésemelést kérsz, és milyen értékes, amikor szabadnapot.
Ízelítő a Máté 5. f.-ből: 1. rész.
A hegyi beszéd
A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket:
A nyolc boldogság
Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is. Közöm. Nem így akartam, de így lett. Az Újszövetség túl tömény ahhoz, hogy egy fejezetet egyben lenyeljek. Ha tehetem, persze megteszem, de itt Jézus tanításának sűrítményével állunk szemben. A hegyi beszéd 111 mondatból áll. Valaha minden mondatáról írtam egy oldalt.
Most maradjunk a nyolc boldogságnál.
Teológusok szerint a boldogságok Jézus alapmentalitását tükrözik. Azaz boldog: a szegény, a szomorú, a szelíd, az igazságra éhes, az irgalmas, a tiszta szívű, a békességben élő, az üldözött. Ilyen Jézus. A szöveg passzív igéket tartalmazott eredetileg, arra utalva, hogy a jutalmazó minden esetben az Isten. Pl. a szomorúak majd megvigasztaltatnak. (Elég csak arra gondolni, hogy írva van: az Isten letöröl a szemükről minden könnyet /Jel 7,17/). Volt, aki elgondolkodott rajta: ezekkel az ismérvekkel lehetne-e országot vezetni. ezen a földön aligha. De nem úgy az Isten országában. Ott az egyszerűség a tisztaszívűség, a szelídség, az irgalom fogható valóság. Annyiban van köztünk ma is az Isten országa, amennyire előre haladunk a szeretettel való osztozkodásban, a felebarát megbecsülésében: a szeretetparancs teljesítésében.
2017.01.17. 10:54 emmausz
„Mit látott azzal a vaksi szemével?” (A Tanú)
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4812132601
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
flora/ro 2017.01.18. 11:01:32
Ezen a színlátási problémán már nagyon régóta töprengek... De nem vagyok szakértő, sajnos...
emmausz 2017.01.18. 12:23:24
Kicsit olyan ez, mint a művészetek általában. Mindenki máshonnan nézi, és más ragadja meg, azaz alany-központú attól kezdve, hogy elkészült a mű.
Utolsó kommentek