Az olaszok még 1956 után a magyar forradalomra emlékezve szereztek egy dalt (Avanti Ragazzi di Buda), amelyet a Lazio szurkolói tartanak életben, hiszen minden mérkőzés alkalmával elénekelik. Aktualitását az adja, hogy egy jobbos olasz pártrendezvényre meghívták a magyar miniszterelnököt, akinek közös akarattal elénekelték a nótát. Ide idézem (magyar fordítását is):
Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest, studenti, braccianti, operai il sole non sorge più ad Est!
***
Abbiamo vegliato le notti le notti di cento e più mesi, per l'alba radiosa di ottobre, quell'alba dei giovani ungheresi.
***
Ricordo tu avevi un moschetto su, portalo in piazza, ti aspetto, nascosta tra i libri di scuola anchio porterò una pistola.
***
Sei giorni, sei notti di gloria durò questa nostra vittoria; al settimo sono arrivati i russi con i carri armati.
***
I carri ci schiaccian le ossa, nessuno ci viene in aiuto. Il mondo è rimasto a guardare sullorlo della fossa seduto.
***
Ragazza non dire a mia madre che io morirò questa sera; ma dille che vado in montagna a che tornerò in primavera.
***
Compagni il plotone già avanza, già cadono il primo e il secondo finita è la nostra speranza, sepolto l'onore del mondo.
***
Compagno riponi il fucile torneranno a cantare le fonti quel giorno serrate le file e noi torneremo dai monti.
***
Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest studenti, braccianti e operai, il sole non sorge più all'Est
***
Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest, studenti, braccianti, operai il sole non sorge più ad Est!
Előre budai srácok
előre pesti srácok
diákok, földművesek, munkások,
a nap nem kel fel többé keleten.
***
Száz éjszakát virrasztottunk át
és hónapokon át álmodtunk
azokról az októberi napokról,
a magyar fiatalok hajnaláról.
***
Emlékszem volt egy puskád,
lehoztad a térre, vártam rád,
a tankönyveim közé rejtve
én is hozok egy pisztolyt.
***
Hat dicsőséges nap és hat dicsőséges éjszaka
a győzelmünk idején
de a hetedik nap megérkeztek
az oroszok a harckocsikkal.
***
A tankok összetörték a csontokat,
senki nem hozott segítséget
a világ csak figyelt
az árok szélén ülve.
***
A lány nem mondja az anyámnak,
nem mondja neki, hogy meghalok ma éjjel
azt mondja neki, hogy a hegyek közé bujdosok
és visszatérek tavasszal.
***
A bajtársaimmal elítéltek vagyunk,
elveszett a forradalmunk,
nemsokára megkötöznek
és a kivégzőosztag elé állítanak minket.
***
A bajtársaim már az osztag előtt állnak,
elesik az első, a második,
véget ért a szabadságunk
eltemetve a világ becsületét.
***
A bajtársak elrejtik a fegyvereket
majd visszatérnek énekelve az indulókat,
azon a napon, amikor felsorakozunk,
és visszatérünk a hegyekből.
***
Előre budai srácok
előre pesti srácok
diákok, földművesek, munkások,
a nap nem kel fel többé keleten.
Még megjegyzem, hogy szerkesztőkoromban kezembe került egy Nyugaton megjelent vaskos kötet, amely meglepően gazdag anyagot sorakoztatott fel. A legkülönfélébb nációk költőinek és íróinak megemlékezését az 1956-os forradalomról. Itthon semmit nem tudtunk erről a sokszerű szolidaritásról.
Utolsó kommentek