Mickey webnaplója

1946. A budapesti Szent István-bazilika lépcsőin mondott szabadtéri misén prédikált Mindszenty. A terror akkor már kinyújtotta csápjait. Falragaszok jelentek meg, köztük ilyen felírással: „Kisöpörjük a reakciót!” Ő felemelte a szavát: „Csak lassan azzal a seprővel! Nem engedünk mindent kisöpörni!” – s felsorolta mindazokat a keresztény értékeket – Isten, haza, vallásos családi élet –, amelyeket meg kell védelmezni. Mintha ma hasonló lózungokkal támadnák a fentieket. Csak sunyibb formában.
***
Sátoraljaújhelyi beszédének egyik megragadó mondata: „Miért haragusznak egyesek ebben az országban az Anyaszentegyházra? Mert ami jó, arra az Anyaszentegyház sohasem fogja mondani azt, hogy rossz, ami pedig rossz – s itt felemelte hangját –, arra az Anyaszentegyház sohasem fogja mondani, hogy jó.” Ja, kérem, az újbeszél szerint minden szónak az az értelme, amelyet adok neki. Ha nőnek érzem magamat, akkor a bíróságnak kell zavarba jönnie, mert én azt teszek, amit akarok. Ma egy tinilány teleordíthatja a világot a „hogy merészelitek” zöld szlogennel, miközben mindenki tudja, hogy demagógia, amit művel.
***
Az egyszeri állomásfőnök – az anekdota szerint – így irányította Zalaegerszegen a vonatról leáramló tömeget: „Akik misére mennek jobbra, akik mesére mennek, balra szíveskedjenek fáradni.” Zalaegerszegen nem engedtek mikrofont felállítani a templom előtti téren, ahol Mindszenty misézett és prédikált, de hangja betöltötte a teret, s a nép úgy odafigyelt, hogy majd a lelke szakadt ki… Ott mondotta ezeket a nép körében gyakran idézett szavakat: „Sokféle köszöntés volt már ebben az országban: köszöntek úgy, hogy ,Szebb jövőt', s nem lett szebb jövő; köszöntek úgy, hogy ,kitartás', és nem volt kitartás. Most úgy köszönnek, hogy ,Szabadság', de van-e szabadság? Egy köszönés van, amely volt, van és lesz: ,Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus'!” Ismereteim szerint traktorokat pöfögtettek a közelben, hogy elnyomják a szónok hangját. A gazdákat pedig lóösszeírás ürügyén próbálták azon a napon távol tartani a szónoklattól.
***
„A magyar bábkormány tüntető gyűléseket szervezett a csőcselék és a megfélemlített párttagok bevonásával, akik »Munkát, kenyeret! – Mindszentynek kötelet!« jelszóval vonultak fel Budapest utcáin. Az egész ország megdöbbenve figyelte az eseményeket: Lehetséges volna ez? Egy főpapot, mint közönséges gonosztevőt perbe fogni, kivégeztetni?
Mint lidércálom nehezedett a nemzetre egy törpe kisebbség rossz szándéka, a moszkvai fegyverek és tankok árnyékában.” (Az idézetek Miskolczy Kálmán visszaemlékezései) . A durvaság mintha újra itt csapkodna a tereken, és mintha megint egy törpe kisebbség rossz szándéka kapna erőre a láthatatlan és névtelen pénztőke ösztönzésére.
***
„Jeruzsálem, Jeruzsálem, megölöd a prófétákat, és megkövezed, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de ti nem akartátok.” (Mt 23,37)  A jézusi szavak a kiszolgáltatottság panasz-szavai.
Imához.