Virágvasárnapról sokan elzengik a magukét, én is előrukkolok, de nem a tudományosok kosarából emelgetek ki okosságokat, hanem Emmerick Katalint idézem, az életállapotszerűen súlyos beteg, stigmatizált és vak látnokot, aki sose olvasta a Bibliát, de belső látása volt, amely megelevenítette előtte a virágvasárnapi eseményeket is. Jézus titokban közelíti meg a várost, hogy a szükségtelen veszélyt elkerülje. Katalin úgy látta, hogy szomorúan és megrendülten fogadja az ünneplést. Hallja a hozsannázást, de nem kerüli el figyelmét az a mély megosztottság sem, amely az utcán tapasztalható. Hatalmas a hőség, és egyesek tettek róla, hogy az egy órás út három óra hosszat tartson, és Jézus ne juthasson egy korty italhoz se. Lengetik a pálmaágakat, s a szamárcsikó elé terítik a ruhájukat, köntösüket. Jézus övéinek megjegyzi: „Figyeljétek meg, kik terítik elém ruhájukat, kik terítenek ágakat, és kik mindkettőt, az utóbbiak lesznek azok, akik tulajdonuk feláldozásával és a világ gazdagságával is meg fognak tisztelni engem.”
Ő már tudja, mi vár rá, ezért nem tud azonosulni az ujjongókkal. Öreg papok állítják meg a menetet, s követelik, hogy Jézus csendesítse le a zajongó tömeget. Mire ezt válaszolja: Ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.
Erre a papok visszavonulnak tanácskozásra a beépített emberekkel, a tömeg ujjongott, Jézus pedig sírt mondván: „akik most ujjonganak, hamarosan gúnyolni fognak, elárulnak, a várost meg a rómaiak később lerombolják”.
Megállították menet közben, számos beteget hoztak elé, akiket meggyógyított. A Templomhoz tartottak. De bezáratták ellenségei a Templomot és a városkapukat. Estére viszont kinyitották a kapukat. Így Jézus felkereste Mária Magdolnát, aki ételt készített neki és tanítványainak. Majd Lázárnál vendégeskednek, ahol megmosták a lábukat, s Magdolna kenetet öntött Jézus fejére. Az arra járó Júdás megmorogta.
Étkezés után a leprás Simon házába mentek. Ott néhány órát aludt a tanítványokkal.
***
Aki életszagú on line-misén szeretne részt venni, aki szeretné a dévai Böjte Csaba ütős beszédét meghallgatni, megteheti saját számítógépe előtt ülve 11 órai kezdettel. Itt: magnificat.ro
***
Olvasom Fekete István könyvét. A végén egy könyvhirdetés, amit Fehér Tibor írt. Fehér Tibornak az előneve anyja után Szacsvay. Szacsvay néven két velemkorú fiatalt ismertem. Zuglóban laktak, mint én, s a Dózsa György utcai iskolában hegedültek, mint én. Azaz nem egészen. Mariann sokkal jobban hegedült mint mi ketten együttvéve. Laci utóbb ismert színész lett, én ismertlen publicista lettem, Mariann pedig teljesen logikus, hogy elvégezte a zeneművészeti egyetemet. Rátaláltam honlapjára. Azt írja magáról, hogy nyugger. Érthető. Lánya Hara Fruzsina, szintén zenész, zenei körökben ismert, rangos fúvós. Nem ismerem. Ismerem viszont azt, aki az ő ismerőseik listáján szerepel. Dénes-Worowski Marcell, nagybőgős és karmestert igen. Ő Tereza Worowska és Dénes István egyik fia. Terezát újságírást tanuló koromból ismerem, ő is látogatta Czakó Gábor akadémiáját, majd A Szív ifjúsági szerkesztőjeként dolgozott a mi szerkesztőségünktől kétszobányira. Itt érnek össze a szálak, hogy Karinthynak igaza legyen, meg nekem is, amikor úgy vélem, hogy kicsi a világ.
Felőlem nézve: én – Szacsvay Mariann, Dénes-W. Marcell – és zár a kör.
2020.04.05. 05:32 emmausz
Egy hét múlva húsvét
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr5315592784
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek