Mint említettem, jobb fülem eldugult, olyannyira, hogy semmit se hallottam. A fülészete két hét múlva kaptam időpontot. A patikában meg olajos lazító sprayt. Ötödik napja fújdogáltam már fülkagylómba, s naponta egyszer megpróbáltam vízsugárral kimosni. Így ma is.
Egyik fecskendőt töltöm vízzel a másik után.
De semmi.
Majd egy újabb adag víz mellé hozzágondoltam: Pio atya, segíts!
És siker koronázta testi-lelki erőfeszítésemet.
Mondhatod, ez azért van, mert jó szögben tartottam a pravazt.
Mondhatod. hogy elkeseredésemben erősebben nyomtam a vizet a fülembe.
Mondhatod, hogy segített a szent.
A tény az tény.
Jól hallok eddig néma fülemmel is. Hála neki, és hála Istennek!
Kicsit analóg Varga püspök történetével, aki elmesélte, hogy a patikában készült kenőccsel kenegették házi betegük felfekvését. A szokásos adagért jelentkeztek a patikában. A gyógyszerész átadás közben megjegyezte: Itt a kért kenőcs, bár alig ér valamit. Aki érte ment, kissé meglepve válaszolta:
De segít. Szép lesz tőle a beteg bőre. Amíg kenjük, imádkozunk, hogy tisztességgel hasson.
Mire a patikus: Ja, imával? Úgy már más.
***
Ma a hőség ellenére légkondimentes autónkba ültünk, s felkerestük az üzletközpontot ezért meg azért: részemről leginkább azért, mert megjelent a havi rejtvényújság.
Benne szakállas viccek, meg harmatgyengék. Egyetlen olyat találtam benne, amit érdemesnek ítélek arra, hogy megosszam. Így szól:
„Amikor megszülettem annyira meglepődtem, hogy szóhoz sem jutottam vagy másfél évig.”
Ez az élet egyik vége. A másikról VD számol be blogjában. Lefotózta 85 éves úszótársát, akit a felesége kórházba vitt, ugyanis nem ismeri fel őt már a férje.
***
Amerikában élő barátom, „Vargánya”, ma fejkamerájával végigpásztázta, ahogy háromnegyed órát biciklizik a környékükön. „Vele tartottam”. De vele tartok a „free jig saw puzzle” szemrontó kirakós játékban is.
Rákaptam.
Ma mégse sikerült egyiket kirakni.
Nem is sikerülhetett, mert a jobb alsó szögletbe való szelvényre két jelentkező volt, egy földbarna, és egy virágos sárga-zöld. Nem lehet mindkettő a jobb alsó sarokban. Hagytam a csodába a kirakásra váró cicaképet.
***
Zene. Mivel hallok, élmény a zenehallgatás is. Ma stílusosnak vélem a misztikus Bingeni Hildegard egyik vesperás szerzeményét megosztani. Az apáca látomásban kapta a zenéket, ő csak leírta és betanította őket társnőinek. Éteri a zene. Pentaton jellegű, de nem az. Spiritus Sanctus.
https://www.youtube.com/watch?v=LJEfyZSvg5c
2020.07.01. 21:56 emmausz
Napi történések
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6515977876
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek