Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

Utolsó kommentek

2020.07.03. 17:58 emmausz

Tenni? Lenni?

Nehéz érteni, hogy nem teljesítményeink a fontosak, hanem mi magunk.
Nehéz érteni, de fontos mégis, hogy nem annyira tennünk, mint inkább lennünk kell.
- Egy piaristával történt annak idején, hogy famulusa rendet rakott nála, és kihajigálta a tudós rendtársa mindenütt fellelhető cetligyűjteményét. Egy enciklopédia alapanyaga volt. A piarista fenéken billentette famulusát, amiért egy évtizedes munkáját vetette tűzbe.
- Halász Piusz szerzetest az ÁVO a velük való együttműködésre akarta rábírni. Hogy követelésüknek nyomatékot adjanak, megfenyegették, hogy hatalmas kézirat csomóit a szeme láttára vetik tűzbe, amennyiben vonakodna. S ő vonakodott. Szeme előtt vált a lángok martalékává életművének jelenetős hányada.      
- Balás Béla emeritus püspök maga végzett kézirataival, mielőtt idősek otthonába vonult.
- Az én anyagaim egy része csaknem odalett, amikor a freeblog befuccsolt. Majd a kb. tíz év anyaga sorsa akkor vált kétségessé, amikor számítógépem programjai összeomlottak. Jelenleg még megvannak az interneten, s saját gépemen.
Azért kerítettem ekkora feneket az előzményeknek, mert Newman bíboros breviáriumának a vége felé ezeket a sorokat olvasom:
„Minden, amit teszünk, ha van a továbbiakra időnk, vagy kevesebbre telik az időből, ha befejezett a munkánk vagy befejezetlen: kedves lesz, ha Érte tettük. Így nincs semmi ellentmondás benne: virrasztani és mégis dolgozni. Mert munkálkodhatunk anélkül, hogy szívünkkel munkánkon csüngenénk. Akkor vétkezünk, ha kezünk munkáját istenítjük, ha annyira szeretjük, hogy nem tudnánk elviselni megválásunkat tőle. Hitünknek a jele, ha el tudunk viselni sikertelenséget csalódottság nélkül.”    
Különösen is az utolsó két mondat az, amelyen dolgoznom kell, éppen az elöljáróban rögzített gondolatvázlatokkal összefüggésben.
- Jut eszembe, hogy Prohászka egyszer indexre került bizonyos tézisei miatt. A szentéletű ember megjegyezte, hogy nem igazán tartja fontosnak irományait. (Megjegyzem, hogy irományait a piarista Schütz Antal dolgozta fel, s szerkesztette huszonöt vaskos kötetbe.)
De ha már Prohászka. Egy levelezőlapra firkantotta fel azt a négy sort, amelyet Halmos László alkalmasnak talált arra, hogy motettává gyúrja.
Ha Nemeshegyi páternek minikatekizmusa négy kijelentésből állt (Van Isten, szeret az Isten, köztünk van az Isten, hazavár az Isten.), Prohászka Ottó hitvallása is meglehetősen tömör. A levlapra ezt írta: „Hiszek a Szent Szívben és szeretetében. Hiszek a lelkeknek szent közösségében, hiszek a szeretet végső győzelmében!”
***
Zene. Ha már így alakult, Halmos motettáját ajánlanám meghallgatásra. Ám nem találom a youtube-on. Nagyon szívem szerinti a kántor komponista. Európai hírűvé tették muzsikái, melyek hallatlanul szerény eszközökkel operálnak, mégis nagyszerűek mind, a kórusművei és miséi. Ha miséjét találom, abból rendelek egy részt.  

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr515980426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.