Olvasom Hanna Skandar könyvét, a Szent Charbel üzenete címűt. A libanoni maronita szerzetesről, remetéről, Charbel Makhloufról keveset hallottunk, még ha nem is teljesen ismeretlen előttünk. Charbel 1828-ban született Észak-Libanonban. A faluban, ahol élt, elég hamar szentként kezdték titulálni s nem véletlenül. A jámbor fiatal a maïfoui kolostorban lépett a szerzetesek közé. A Libanoni Maronita Rend tagja lett. 1859-ben pappá szentelik. Ezt követően remeteként élt huszonhárom éven át. 1898. dec. 24-n szenteste hunyt el. (a szent teste szenteste távozott a mennybe.) 1977-ben VI. Pál szentté avatja.
Nem mindennapos életet élt. Gyakran virrasztott. A szikár férfi derűt, belső békét mutatott. Kitartóan végezte a szőlőben munkáját. Kövekre térdelve mondta a zsolozsmát. Sose viselt új ruhát. A kopott foltos habitust örökölte meg rendtársaitól. Koldusszegényen élt. Ágya egy kecskeszőrrel borított szalmazsák volt teletömve tölgyfalevéllel és fakéreggel, letakarva egy nemezdarabbal. Párnája egy szövettel bevont farönk volt. Ezen aludt télen-nyáron takaró nélkül. Naponta egyszer étkezett. leginkább salátát, olajbogyót, krumplihéjat. Napjában fél órát gyalogolt az annayai forráshoz, hogy megtöltse társai kulacsát. Ő maga beérte a remeteség kútjának a vizével. Igen szerény ember volt.
Agyvérzés vitte el végül.
Eltemették.
A kripta körül éjszaka különös fény volt látható.
Felnyitották a sírját.
Teste épségben maradt.
Bőre rózsaszín és rugalmas, arca nyugodt és mosolygós, mintha csak aludna. Kezéből olajszerű valami folyt. Ezt összegyűjtötték. Ennek az anyagnak köszönhetik ezrek gyógyulásukat megtérésüket. Az annayai kolostor feljegyzéseiben eddig több mint 13 000 csodás gyógyulást dokumentáltak. Természetesen az olajszerű anyag csak eszköze volt a gyógyulásnak. Szent Charbel közbenjárására történtek ezek a pozitív változások: megtérések gyógyulások. De sose maga a szent gyógyít, hanem az Isten.
***
Egykor hároméves unokánk, L. már érzékeli, hogy a világ nem egészen gömbölyű. A feszület töviskoszorús Jézusára nézve megérdeklődte szüleitől, hogy mi történt itt. Aztán nekünk is elmesélte: „Bántó bácsik Jézuskára szúrósat raktak, és az bibiket csinált rá.” (A bántó bácsi az ő szakkifejezése: a. m. gonosz, rossz ember)
Utolsó kommentek