Hogy nyáron meleg van, az természetes.
Hogy a melegre a klímaváltozás ráerősít, az napjaink valósága.
Mi meg próbálkozunk védekezni ellene árnyékolókkal, rolókkal, redőnyökkel, napernyővel, és szükség esetén légkondicionálóval is. A kánikula idején délutánra általában felhőképződés indul, s hűsítő záporok, mostanában akár villámzivatarok is kialakulhatnak. Érdekes módon az én fejemben átalakult a jó idő és a rossz idő fogalma. Jó az idő, amíg el nem éri a harminc fokot vagy annál magasabb értéket. Rossz az idő, különösen a magas UV-koncentráció miatt, amikor árnyékban is hőség van. Jó az idő, amikor alacsonyabb a hőmérséklet harminc foknál, nem tűz a nap, vagy éppen jótékony felhők mögé bújik tarhonyaszárító csillagunk.
Nem írnék róla, ha a meteorológiai intézet nem úgy kommentálná a hőséget, hogy szép strandidő van: S felhőtlen időtöltést kívánok-kal búcsúzik az egyik meteorológus.
Tegnap hol borult, hol zuhogott, de ma egy komoly-gomolyfelhő sem mutatkozott az égbolton.
Ami viszont kellemes, hogy éjszaka akár fázhatunk is, olyannyira hűvös már éjjel a levegő. Nem véletlenül szervezte a Regnum táborait mindig júliusra. Számoltak vele, hogy augusztusban már macerás a sátorozás. (A médiaközhely szerint a helyes szöveg: Végül az időjárásról… Lám, én meg azzal kezdtem.)
***
Boór Jánost ma helyezték örök nyugalomra. Kicsi a világ. P. Szabó F. kortársát és barátját korábban megismertem, mint Ferit. A Zászlónk színeiben kerestük fel 1991-ben müncheni otthonában, amikor még ott élt családostul. A Mérleg c. digest mindenese volt. Ennek szerkesztése volt az élete. A folyóiratba rendszeresen írt Szabó Feri, de lélektani szakkönyvek recenziói jelentek meg pótapám, HF tollából is meglehetősen gyakran.
Boór János hazaköltözése után tiszteletét tette a Távlatok szerkesztőségében, és örömmel mesélte, hogy elhagyta a kenyérfélék evését, viszont rendszeresen kerékpárra pattan. Megkarcsúsodott, és mint mondta, sokkal jobban érzi magát a bőrében. Nyolcvankilenc évet élt meg. Isten nyugosztalja!
Odaát sok ismerős jezsuitával találkozhat, hiszen a hazatelepült szerzetesek közül sokan elhunytak már az idős korosztályból.
***
Tegnapi hír, újabb gimnáziumi osztálytársam hunyt el. Dr. Sebestyén András. Nyugodjék békében!
***
Zene. Szilas Abonyi miséjéből a Sanctus tételt választottam. Olyan mennyei hangzások vannak benne, hogy odaát érzi magát az ember. A Benedictus a mennybe visz, és a hozsanna a magasságban zenéje ott is tart bennünket. Cseng-bong az éteri zene, miközben ostinato-szerűen és oldottan fölsejlik a háttérben a gregorián Dies irae dallamfoszlánya.
https://www.youtube.com/watch?v=YT2M0BeGNUg
2020.08.13. 03:32 emmausz
Idő
komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr6616138162
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek