Mickey webnaplója

A hanglemezekről akarom feleleveníteni néhány élményemet. Első találkozásom Horváth Laciéknál esett, tehát 1956-ban, vagy még előbb. Normál lemezt játszott a masinájuk (78-as fordulatszámút) és Mozart G-moll szimfóniáját (550 K) tette a korongra. Nagyon megragadott ez a csodaszerkezet.
Ezután valamikor épp csak tinikoromban a MHG vagy már Qualiton-lemezgyár bemutatójára mentem el. Ott kaptunk egy-egy kislemezt. Boldogan vittem haza, noha lemezjátszónk csak 20 éves koromban lett. Érdekes módon először komoly zenét tartalmazó lemezeink lettek. Ennek egyik oka, hogy a Melógyija orosz lemezekből valahol nagy kiárusítást tartottak, s elég sok olcsó lemezt vásároltam. Aztán a magyar lemezek között is számos elérhető áron kapható értékes zenét tartalmazó LP-t találtam.  Amikor feljött az Illés együttes, megvettem kislemezeiket. Angol számokat játszottak. Az egyik számuk Ostinato téves felirattal került a piacra (Ostanito). Egy másik kislemezen az Omega énekese (Somló) szólaltatta meg az I Put a Spell on You c. slágert. Ennek a kíséretét megtanultam zongorán, mert nagyon szerettem az arpeggio-jellegű akkordmeneteket. A lemezt bevittem a főiskolára, s valaki kölcsönkérte. Sose kaptam vissza.  
Aztán jöttek a nagylemezek (LPX-k). Még később az SLPX-k, sztereó vinil-lemezek. Magam ráálltam immár a könnyebb műfajra. Elsősorban Illés-lemezek gyűjtésére, de időnként másokéra is. A Lengyel Kultúra boltjában megjelentek Satchmo, Duke Ellington klasszikus jazz-korongjai. Sokat hallgattam őket. Az NDK pedig egy Golden Gate Quartet lemezt forgalmazott. Azt is sokáig élveztem. Egyszer csak berobbant a hanglemezpiacra a Parlaphone nevű indiai lemezcég Beatles-lemezekkel. Szintén megvettem őket.
A lemezhallgatásban minőségi változást hozott a CD-k megjelenése. Nem volt tűzörej, nem volt sercegés, a számok közötti ugrálás pillanatok alatt megtörténhetett. Steril muzsika ömlött az ember fülébe, jó minőségű, térhatású. Tehát gazdagabb hangzású. Ez akkor is tagadhatatlan, ha az ember nosztalgiával gondol a hőskorra. Ám a CD-k is kimennek a divatból. Minek foglalják a helyet, amikor bármit leszedhetek a youtube-ról. (Pl. az Omega I Put a Spell on You számát. Ma ezt fogom mutatni.)
Ez jó is, meg rossz is. Jó, mert hangarchívumnyi zene kering a neten. Rossz, mert lassan lakásra sincs szükség, csak egy számítógépre, wifire, kajára és mellékhelyiségre. Életünket egy széken tölthetjük, levelezve, megosztásokkal, zenét, prózát hallgatva, üzengetve egymásnak, s telefonálva is akár.
Még őrzünk a garázsban két lemezjátszósasszét, egy rádiót, ami lemezjátszós volt, de már nem működik. Vannak LP-ink is, CD-ink is, hallgatni mégis inkább az elektronikus megoldást választjuk.
***
Laci atya lelkigyakorlatának tömény szövegeiből álljon itt egy mondat: „Minden kapcsolatunkat felajánlhatjuk naponta Isten szeretetének, tehát önmagunkat és mieinket azzal a hálával, hogy tőle kaptuk ajándékként, és azzal a hittel, hogy ő képes megváltoztatni, meggyógyítani és újjáteremteni életünket.” (Szellemi harc. 3. folytatás)
***
Zene. https://www.youtube.com/watch?v=-mzOV-id6Qc