Mickey webnaplója

Egymásnak elmondtunk már sok mindent egyszer-másszor, ötször ,százszor.
Figyelmünk megoszlik az elektronikus ketyerék és az olvasnivalók között.
Reggel, este bekapjuk a kötelező pirulákat.
Itthon levesszük álarcunkat, odakint feltesszük.
Doktor úr, nekem megmondhatja, én nem vagyok… (Legjobb, ha nem kell semmit megmondania.)
Röviden tanácskoztunk: jól tenném, ha vennék vörösbort, s naponta 1-1 decit lehúznék. Állítólag jó a szívnek. Mások szerint semmi hatása nincs rá. De hátha. Jobb íze van, mint a galagonya teának, amelynek egyesek szerint jó hatása van a szívre…
A kérdés, hogy milyen napszakban igyak, egyértelműen az este. Éjjel nem szoktam vezetni.  Nappal még igen.
Kocsim huszonkét éves, ami kocsik között matuzsálemi kor, én hetvennégy. Versenyzünk, mint Charly Algernonnal. Melyikünk bírja tovább szusszal? Az is rozsdás, s mi tagadás én se panaszkodhatok.
Jut eszembe, van egy, tán öt éve felvett videóm. Levi unoka akkor kétéves volt, és a nappaliban körbe-körbe futott, nagymama meg utána. Levi nevetve hangicsált: Én még bírom, én még bírom…
A terep ugyanaz, a futó személye változott. tegnapelőtt két és féléves húgocskája rótta a köröket ugyanazon a nyomvonalon. Fáradhatatlanul. Körbe-körbe. Harminc körig számoltam, aztán abbahagytam, mert ugyan nem mondta, de látnivaló volt, hogy még ő is bírja, még ő is bírja.
***
Elfogytak az érdeklődésemre számot tartható kötetek. A könyvmegállóból múltkoriban hozott két novelláskötetnek boldogan nekiálltam, de hamar rájöttem, hogy minden elbeszélést be tudok fejezni, tehát már olvastam őket. Most az Antikváriumhoz fordultam, mert valamiért szeretem a képzőművészek prózáját. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért. De Váli Dezsőnek éppúgy olvasója vagyok, mint Bernáth Aurélnak s Borsos Miklósnak.  Tehát megrendeltem több Prokop Péter-könyvet. Ő papként szolgált Rómában, én még találkoztam vele Bp-en. Már elhunyt.  Kedvelem odavetett gondolatait, amelyeket sűrűn megszakít egy-egy vázlatszerű képével, olykor remekművével. Biztos közöttük is akad majd, amit már olvastam. Ez előfordulhat egy idősödő nagypapával, akinek az élete során mindig kézközelben voltak a könyvek, s bizonyos hányadukat valóban el is olvasta.
***
Illényi Katica a FB-on előadja, hogy telefonon beszélt egy bécsi karmesterrel, aki könnyekre fakadt, amiért elmarad egy soron következő koncertje. I. K. leírja, hogy az illető karmesternek hirtelenjében elmondott három viccet, hogy jobb kedvre térítse. Empátiával átitatott ötlete nagyon tetszik nekem, kár, hogy a vicceket nem osztotta meg bejegyzésében.
***
Zene. Legyen akkor Katica, aki thereminen az Only you. c. slágert adja elő. https://www.youtube.com/watch?v=AuV4XiCTgn8