Ma reggel 12 fokot mutatott a külső hőmérő. Viszhont bekapcsolták a távfűtést. Nem kell pulóverben pantallóban elviselni a lakáshőmérsékletet.
A koronavírusfertőzések száma nem akar alábbhagyni. Közelíti a napi ezres számot.
Ma a születésnapi találkozótól távol maradtam. Az ember nem tehet sokat, a baj elkerülésére, s azt gondoltam, azt a keveset viszont megteszem, amire lehetőségem adódik.
Ma hajnalban zuhogott az eső. Reggelre felhőbe borult a Hármashatárhegy.
Ma az életen való gyors átfutásunkról szóló allegória a mise olvasmánya, természetesen a prédikátor megfogalmazásában. Ez áll a 12. f.-ben:
„Gondolj Teremtődre ifjúságod napjaiban, mielőtt megérkeznek a gonosz napok, és elközelegnek az évek, amelyekre azt mondod majd: nem tetszenek nekem; mielőtt elsötétül a nap és a világosság, a hold és a csillagok, és mielőtt az eső után visszatérnek a felhők; amikor megremegnek a ház őrzői, és megrokkannak az erős férfiak; amikor az őrlőlányok kevesen lévén már nem dolgoznak, és az ablakokban kinézők homályba borulnak; amikor bezárják a külső kapukat, és halkabbá válik a malom zaja; amikor elcsitul a madarak hangja, és minden dal elhallgat; amikor félnek a magaslatoktól, és ijedten járnak az úton; amikor a mandulafa virágzik, a sáska jóllakik, a kapor kipattan, az ember meg örök hajlékába tér – az utcán már jönnek-mennek a siratóasszonyok; mielőtt elszakad az ezüstkötél, megreped az arany gyertyatartó, megpattan a forrásnál a korsó, s összetörik a kúton a kerék; és a por visszatér a földbe, ahonnét jött, az éltető lehelet meg az Istenhez, aki adta. Hiábavalóság, csak hiábavalóság – mondja a prédikátor – minden hiábavalóság!...(azért végül hozzáteszi)… féld az Istent, és tartsd meg a parancsait!”
Tagadhatatlan, hogy az élet delén túl hanyatlás kezdődik, miközben az idősek közül sokan bölcsen ráállnak az örök életre való figyelésre. Vagy hatvan éve apánkkal ballagtunk kifelé a pestújhelyi temetőből, amikor megszólította egy botorkáló fehérhajú bácsi, s egy latin mondást idézett: Hodie mihi, cras tibi!
Ma nekem, holnap neked. Kis tiniként másképpen viszonyultam a mondathoz, mint ma. Különféle tempóban suhanunk át az e világi életen.
***
Zene. Widor toccata https://www.youtube.com/watch?v=arPDJhKq5Uw&list=RDDKejfYzB3ak&index=9
2020.09.26. 13:47 emmausz
MA
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr2216216154
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek