Amikor a koronavírusban elhunytak statisztikáját láttam, mindig felmerült bennem az, hogy vajon az éves elhalálozási számok megugrottak-e a járvány kapcsán, vagy csak a többféle betegséggel küzdők elhunytának egyik összetevőjeként beszélhetünk a covidról. Hajnalban belefutottam az engem érdeklő statisztikába. Ezek szerint az elhunytak száma Magyarországon
2000-ben : 135.601 ember (nincs vírus)
2005-ben : 135.732 ember (nincs vírus)
2010-ben : 130.456 ember (nincs vírus)
2015-ben : 131.697 ember (nincs vírus)
2019-ben : 129.603 ember (van vírus)
2020-ban : 112.584 ember! (van vírus) (Nov.15. KSH.HU)
Ha hozzáveszem azt a 15 000 főt, akit a járvány áldozatának tekintenek, akkor se kiugró az elhalálozások éves száma 2020.ban.
Sajnos a FB olyan, hogy az egyszer felmerült adatsort vagy azonnal elmentem, vagy kereshetem órákig. Ez történt velem is. Találtam egy olyan statisztikát is, amely az egyes korosztályok túlélési százalékát mutatta. Emlékezetből idézem meg. A legidősebbek körében az elhunytak aránya 4%-os volt, minden fiatalabb korosztály esetén 1% alatt volt a mutató, egészen az alig kimutatható ezrelékig.
A felsorolás mindenesetre biztatóbb képet mutatott, mint a napi statisztikák már-már horrorja.
Van hát remény, van vakcina is, csak éppen a névre szóló értesítésem nem érkezett meg eddig. Ma is csak azt tudom ismételni, hogy „ez nem az, ez se az”.
Szóljatok rám, hogy ígértem, e témával nem foglalkozom, mert már a csapból is ez folyik. Mégis meg kell bocsátanotok, hiszen a két vázolt statisztika valamiképpen segít helyrepofozni megtépázott reménységünket, amennyiben megállapítja, hogy az elhalálozások száma nem mutat kiugrást, s a covid életveszélyessége elenyésző.
Távol álljon tőlem, hogy lebecsüljem az egyes fertőzöttek elszenvedett kínjait. Csupán azt akartam megmutatni, hogy a túlélési arány hatalmas.
Isten óvja teremtett világát, a koronavírus pedig „mondjon le”, ne szekírozza tovább a világ népességét.
Adja Isten, hogy így legyen.
Utolsó kommentek