Mickey webnaplója

Érdekes sorsuk van a szentségtartóknak (monstrancia). Szentségimádáskor kikerülnek a szentségházból (tabernákulum), majd az imaalkalmak végén újra bezáratnak a szentségházba. Itt őrződnek az újabb alkalomig. Vannak igen díszes monstranciák, s vannak puritánok. Újabban csak egy forgalmaznak olyant, amely egy méretes köralakú aranykeretből áll talppal és fogónyéllel, ebbe kerül a szentostya. Valamikor ilyenről álmodtam, ma már nem egészen.
A korábbi, napsugarakat idéző díszítések nemcsak a kegyelem áradását jelenítették meg, hanem egyben Krisztus testére is mutattak. És ennek is van értelme.
Hiteles története van az 1938-as NEK-en használt monstranciának. Mivel Pacelli bíborosnak végig kellett vinnie a szentségtartót az Andrássy úton, olyant kerestek, amelyik könnyű. Rátaláltak a szociális testvéreknél. Máig megvan, s használják e szerzetes nővérek.
Az idei NEK szentségtartója szellemesen két részből áll. Egy messziről is jól látható fix részből, és egy abból kivehető hordozható részből (Lenzser-Mezei Kata alkotása). Számos alkalommal láttuk, ahogy beillesztik a kézben hordozható részt a nagy keretbe. Hogy mekkora a kézben hordható rész súlya, nem tudom. Mindenesetre formája letisztult, kicsit a minimal artra hajaz.
Ma utoljára felteszem a FB-ra búcsúzásként s korábbi ígéretemhez híven saját alkotásomat, amely ha lehet, még inkább nélkülöz minden felesleges elemet. Kb. 30 éve ötleteltem ki, hogy a Bibliában található, és Jézusra mutató „Én vagyok ”-idézetekkel körberakok egy elképzelt fehér ostyát. Ezek a fenti módon mutatnak befelé Krisztusra, kifelé pedig „sugározzák” a belőle fakadó megváltó szavakat. Így állt össze az én monstranciám, amelyet egykor a Zászlónk c. regnumi lap mutatott be.
Tegnap a NEK zárómisén ráláttunk a pápára onnan, ahol mi ültünk-álltunk. Igen aprócskának látszott Ferenc pápa, mert azért viszonylag nagy távolságból néztük. Mozgását jól ki lehetett venni. Jelen volt, először, és számunkra nagy valószínűséggel utoljára. A jelenség szűk három óra hosszat volt látható, hogy aztán hosszasan eltűnjön a szemünk elől, csakúgy, mint a monstranciák, amelyek két szentségimádás között eltűnnek a tabernákulumban.
Isten áldja Ferenc pápát, és Isten áldjon bennünket is!