Mickey webnaplója

Hol terem a holter?
Mér, mert még nem holt erem.
Egyedül ülök szobámban, mely most
olyan, mint egy holt terem.
Tegnap covid-értékelés, ma 24 órás holter. Nincs kedvem semmiféle mozgáshoz. Kicsit ahhoz az érzéshez hasonlít, mint amikor rá voltam kapcsolva az infúzióra. Igen, hiszen vállamon lóg egy regisztráló szatyor a hasamra kötve. Gumislag általvetve a nyakamon a balkezemet szorító mandzsettáig. A „nyomorult” nappal fél óránként kerreg-berreg, éjszaka óránként ébreszt. Még forgolódni se nagyon tanácsos ezzel a kábelezéssel.
Mindenesetre feltaláltam magamat. Reggel a templomablakban lecsaptam egy napok óta ott lebzselő könyvre: Kellermayer Miklós írta (Az Út). Egy trilógia harmadik kötete. Az első kettő és ez a jézusi mondást részletezi: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.”
Most még meglehetősen az elején tartok. Mégis sok ismétlődéssel találkozom benne. Egyik mondandója kétségtelenül az, hogy – idézem: „Ő nem egy, a vallásalapítók közül, hanem Ő a Megváltó, az Út, az Igazság és az Élet, valóságos Isten és valóságos Ember. A világmindenség Ura. Az általa alapított intézmény, az Egyház nem egy vallási intézmény. Ellenkezőleg: Az emberiség számára a legfontosabb közintézmény.”
KM azt mondja, Jézus nem vallást alapított, hanem a benne hívők Egyházát (közösségét, gyülekezetét). Testamentumában hagyta az Eucharisztiát, annak vételét, mely a testet kezelő gyógyszerekkel szemben az üdvösség gyógyszere. Továbbá hívei lelkére kötötte az evangelizálást, a jóhír hirdetését. Kellermayer M. a maga eszközével teljesíti is ezt a jézusi elvárást.
A kötet súlyos mondatok, súlyos mondanivalók tárháza.
Sebtében be is fejezem a posztot, s nyugalomba helyezem magamat, mert nem szeretem, ha a masina ismételten ráfúj az újabb mérési tartományokra.  
Holter-értékelés majd csak a jövő évben.