Értetlenek az emberek.
Bizonyos fokig a médiában dolgozók is azok.
Próbálom megmagyarázni, mire gondolok.
Annak idején, amikor Gyurcsány Ferenc „vezette” az országot, egy hetet Rómában töltöttem. Ottlétemnek egyik üdítő tapasztalata az volt, hogy egyetlen újságban, egyetlen tévéadásban, egyetlen utcai plakáton sem találkoztam GyF arcával, gesztikuláló kezével.
Felüdülésszámba ment, hogy nem látom az általam nem favorizált valakit egy teljes hétig.
Merthogy itthon egyszerűen lehetetlen volt kitérni az elől, hogy naponta lássam őt, fehéren feketén, színesben, újságban, tévében, plakáton, kis képen, nagy képen, akcióban, utcán mentében, beszédmondása közben, villás reggelizve stb, stb.
Noha egyáltalán nem voltam rá kíváncsi, sőt…
Évek óta tapasztalom – különösen is a kampány idején –, hogy a másik oldalhoz tartozó figurák fotói igen sűrűn jelennek meg a honlapokon, az újságban, a tévében, s próbálják meg kikezdeni őket megnyilatkozásaik, álláspontjuk, tett ígéreteik kifigurázásával.
Hogy nem jönnek rá arra, amit egy régi mondás így összegez:
Mindegy, hogy mit mondanak, csak rólunk beszéljenek!
Mert a tömegtájékoztatás eszközein való minden megnyilatkozás ingyen reklámnak minősül. És egy párt nagyobb hibát nem követhet el annál, mint hogy a vele szemben álló feleket mutogatja unos-untalan. Ezzel a szólásmondás szerint ugyanis hatalmas öngólt rúg.
Hogy nem lehet ezt megérteni?
***
Nem is bosszankodok tovább. Inkább idecitálok néhány olvasott Tömörkény-érdekességet.
Merthogy Szent Katalin-bogárnak ismeri a katicabogarat, s a „truccmadár”-ról tudni véli, hogy a magyar neve „nyarga”.
Érdekes módon tudatja, hogy a korabeli ember összecserélte a szezont a fazonnal.
- Hát itthágy, kend, Pál gazda? Ő megvetéssel vágja vissza:
- Ilyen normális embörrel nem beszélök!
Másutt:
- Ne[m] mondja kend – csodálkozik Mári, pedig hiszen éppen azért mondja, hogy ne mondja, hogy mondja
...
- Jó, jó – csitítja Mári –, hiszen nem azért mondtam, hogy mondjam, hanem csak úgy mondtam.
És még:
Tömörkény se tudja, hogy a „tételezte föl” nem elváló igekötős ige, hanem a feltétel főnévből képzett ige. Helyes alakja tehát: nem feltételezte. Érdekes, hogy már ilyen régen is (1912) tévesen használták/használta a szerző.
2022.02.20. 11:03 emmausz
Mindegy, hogy mit mondanak, csak rólunk beszéljenek!
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr917674838
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek