Mickey webnaplója

- Szinte naponta vásárolunk az üzletközpontok valamelyikében. Mind azt harsogja, hogy nyerjen, akció, most kedvezmény a kártyásoknak… Nem is folytatom, hisz mindenki tudja, hogy az összes akció költségeit korábban tőlünk szedték be. Azt is tudja mindenki, hogy az akciós ár fölé írt ár az esetek legnagyobb részében hamis. Olyan árat írnak a termék fölé, amennyiért sose kínálták az illető kacatjukat.
És mégis lenyomják a nagyérdemű torkán.
Tovább megyek.
Nincs abban semmi új, ha megállapítom, hogy minden termék ára kilencre végződik, esetleg kilencvenkilencre netán kilencszázkilencvenkilencre. Az egyforma mindenit!
Mindenki tudja, hogy ez pszichénkre hatni akaró csalás, és nem értelmes átgondolt árkialakítás.
És mégis minden 999-re végződik.
Mintha hülyének néznék az összes vásárlót. Megjegyeztem, hogy ha egy marslakó idetévedne, látva az unalomig ismételt kilenceseket, biztosan megjegyezné: - Ezek bolondok, ezeknek mániájuk a kilences szám.      
***
A parkolás a bolt előtt két sorban történik. Direkt egy előttem álló mögé álltam be, arra gondolva, hogy mire bevásárolunk, az elmegy onnan, s kényelmesen kiállhatok az autómmal.
Nem úgy lett. Muszáj voltam tolatni, hogy kijussunk a parkolóhelyről. Eszembe jutott a régi adoma. Az egysávos földúton két szekér szemből közelít egymáshoz. Az egyik kocsis odakiált a másiknak:
- Térjen ki!
A másik visszaszól:
- Nem térek.
Az első újra:
- Térjen ki, mert ha nem…
A másik közbe vág:
- Nem térek ki.
Megint az első :
- Térjen ki, mert ha nem, úgy jár, mint a múltkor az a másik.
– Miért, az hogy járt?   
- Én tértem ki.
***
Ez az adoma többféle formában vándorol. Még Prohászkára is ráhúzták.
A püspök sáros úton közlekedik. Kerülgeti a pocsolyákat, a latyakot. Szembetalálja magát egy csavargóval, aki rámordul a püspökre:
- Hülyék előtt nem szoktam kitérni!!!
Mire Prohászka:
- Én viszont minden alkalommal kitérek előlük, s belelépett a dágványba.
Aztán vagy úgy volt, vagy másképpen.
Talán meg se történt.