Mickey webnaplója

Elkeseredett háború szomszédban. A technikák, a gyűlölet, a hatalmi marakodás, a média háborúja.
Még három nap a húsvétig.
A pravoszlávoknál is.
Krisztus feltámadt! Krisztosz voszkresz! Voisztinu voszkresz!
A világháború során az ellenfelek – talán nem mese – karácsonykor kimásztak a lövészárkokból, és focimeccset játszottak egymással. Kis csokik is gazdát cseréltek. A meccs után immár megint a föld takarásában karácsonyi énekeket énekeltek. Aztán – parancsra – újra egymásnak estek.      
Így van ez.
A nemzetközi elit (deep state) torzsalkodásának az ártatlanok százezrei estek-esnek áldozatául.
De nem kellene ennek így lennie.  
Ám a világ békéje: két háború közötti fegyvernyugvás.
Amit Krisztus ajánl, az egészen más béke. Minden misén elhangzik: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek.” A békesség minimuma a békés egyet nem értés kultúrájának a megtanulása.
Van-e remény arra, hogy a hátra lévő napok során elcsendesednek a fegyverek, megbékélnek az emberek?
„Őrizz meg minket a Te békédben!” – kérhetjük a mi Urunkat.     
Ehhez viszont hatalmas változásnak kell(ene) történnie.
Pálfordulásnak.
Ez emberileg csaknem elképzelhetetlen.
Még van három nap.
És a remény hal meg utoljára.
PS. 
Ne feledd, hogy Krisztuson nem vett erőt a halál.
Ő a mi üdvösségünk, dicsősége örök!
Ha vele együtt meghalunk, vele együtt élni fogunk,
Ha vele együtt tűrünk, vele uralomra jutunk!
Alleluja, alleluja, alleluja!
                                (ortodox ének)