Mickey webnaplója

G. I. naplóját olvasom. Az akkor 41 éves szerző zsoltárt idéz:
„Uram, ne vess meg engem vénségem idején, amikor erőm megfogyatkozik, ne hagyj el engem, és Szentlelkedet ne vond meg tőlem.” (Zs 71,9)  
Hát ez az. Az öregedő ember imája, jegyzi meg a Biblia. Valamikor a 41 éves öregedő embernek számított.  
Én most 76 felé közeledve ugyancsak öregedő embernek számítok.
Ma az érintett országokat illetően az átlagéletkort visszaveti a háború. A gazdasági romlás még rátesz egy lapáttal. Elképzelem, hogy a gyógyszerellátottság milyen lehet egy ostrom alatt álló, vagy egy, a rakétatámadások lehetőségének a fenyegetésével számolni kényszerülő városban. Hogy jut el a napi gyógyszeradagjához, aki hosszasan beteg. S mit szenvedhet a hiányukban.
A pápa és OV békét javasol a marakodó feleknek.
A NATO és Ukrajna és sokan mások még több fegyvert kívánnak bevetni.
Stoltenberg úgy számol, hogy akár nyolc évig is elhúzható a háború.
Miféle lelketlenség mondatja vele?
A hadiipar és kereskedelem kétségtelen hasznán kívül kinek az érdeke?
Senkinek.  
A zsoltárossal mondhatom: Uram, ne hagyj el engem (minket), és Szentlelkedet ne vond meg tőlem tőlünk).
***
Nem tudom, mások hogy vannak vele, nekem feltűnt, hogy nem létező vegyi laborokat támadtak az oroszok Ukrajnában, továbbá hogy a pandémia oltássorozata és világritkító hatása után bejelentették, hogy a kanyaróvírus kezdi meg áldatlan szaporodását a világ különféle részein. Valakiknek csak felelnie kellene a vírus terjesztése miatt.
Vagy tévednék?