Mickey webnaplója

Meg kell vallanom, izgalmas volt a foci-vb döntő. Az argentínok elhúztak, a franciák kétszer is egyenlítettek, majd a 11 rúgásokat elbaltázták.
Maguknak köszönhetik a kudarcot.
Amikor a hosszú meccsnek vége lett, azonnal kikapcsoltam az adást.
Sok francia covidos volt. Talán nem voltak még 100%-osok.
Elég volt.
Elég a fociból,
elég a folyamatos zajongásból,
a közvetítők szövegeiből.
Katarban nyilván hatalmas meleg van, ezért kellett télre időzíteni a vb-t. Ám ádvent nem igazán ideális időszak arra, hogy a várakozás ihletett csendje helyett mindenféle náció csapata szereplésével foglalkozzunk olyan sűrűn és olyan hosszan.
Katar nem keresztény. Talán nem is ismerik advent mibenlétét.
A rákészülés csendje persze ránk van bízva. Senki sem kényszeríthet a tévé elé.
Akár így, akár úgy, most már mindegy.
Vége a csatáknak, vége a vb-nek, győztek a győztesek, vesztettek a vesztesek, mi meg, ha későn is, a lényegre figyelhetünk.
Veni, veni Emmanuel!
***
Vasárnap elém került egy karikatúra, de a mellétett szöveg fogott meg igazán. Ha rossz volna a kedvem, csak fel kell idéznem a kancsal mondatot: „Hülye vagy fiam, mint szódás a lovát!” Eddig minden alkalommal megmozgatta rekeszizmomat. Ez pedig – mint tudjuk – endorfintermelő.
***
M. unokánk (25) arca igen hasonlít Luka Modrichoz (37). Eddig csak én mondtam róla, most elmesélte, hogy többen is megjegyezték, hogy csakugyan hasonlít a horvát labdarúgóra. 
No, lám. Jól láttam meg.
NB.: Tordon Ákos egyszer értésemre adta, hogy kifejezetten dalmata a fizimiskám.