Mickey webnaplója

Akik rendszeresen írnak, olykor szembe találják magukat azzal, hogy átmenetileg elfogyott a témájuk. Kitűnően írja le a szituációt Karinthy Ő ad nekem témát c. krokijában. Leírja, hogy a kávéházban üldögélve feltartja valaki. Ezt a tolakodást jegyzeteli, és már kész is a mű.
Ugyanő szellemes karikatúrát rajzol a kínai verselésről. Mint kínai, függőleges sorokban közli az olvasóval:
MOST ABBAHAGYOM A VERSÍRÁST,
MERT ESZEMBE JUTOTT VALAMI.  
Mi azonban nem maradunk egészen téma nélkül, mert közös blogunkban időnként megcélzunk egy-egy átfogó jellegű témát, amit ki-ki kedvére bonthat ki.
Most érkezett az újabb felkérés: Találkozások.
Nem megyek bele most a kifejtésbe, annyit azonban megjegyzek, hogy a magányosság oldásának egyetlen használható eszköze.
Az ember Társas lény – fejti ki könyvében Aronson.
A Szentháromságot hívők pedig Istenről is vallják, hogy három személy társasága.
A nő és férfi egymásra utalt kettőse találkozásokban valósul meg.
Közösség nélkül nem létezhet huzamosan ember.
Na. De most legyen elég ennyi.
***
Az üzletközpontban megvettük az autót komfortosabbá tevő kormányvédőt.
Elég idétlen a név. A kormánynak nincs szüksége védelemre.
Nekem van szükségem olyan eszközre, amely a kormányzást segíti. Nem kell ezután úgy szorítani a csúszós felületű volánt, és a kerék vaskosabbá lett általa. Így könnyebb kormányozni a kocsit.
***
Átolvastam a csaknem teljesen megfejtett rejtvényújságot, hátha találok benne érdemes viccet, de semmi. Még a legelfogadhatóbb:
- Miért olyan bánatos, Kovács úr?
- Tudja, megbíztam valakit, hogy kutassa fel a családom múltját.
- És?
- Most meg fizethetek neki, hogy hallgasson.