Mickey webnaplója

A K-R páros (nem kerékpáros) hazafelé Norvégiából. Svédország, NSZK, osztrákok és magyarok az út etapjai.
Ma M. unoka Vasadon, majd Vácon.
Ma mi Á. unokával meglátogattuk az egyetemét.
A többiek tán otthon.
Annál is inkább, mivel hétfőn tanítási nap van. Illő a rákészülés.
Kedves szülők! Kezdjék meg a füzetek, könyvek védőborítóit felcímkézni, szépen ráírni, hogy a gyerek hová van felvéve.
(Olyan aranyos, amikor egy gyerek így mutatkozik be: Kis Jóska vagyok, negyedik bé.)
Na, igen.
A margózás is felnőtt feladat, meg készülődés a szülői értekezletre (SZMK tagok!).
Bírom a gyerekekkel készített interjúkat. Fülig húzott száj, széles mosoly: Igen, várom az iskolakezdést, mert rég találkoztam már a haverokkal
(Hékás… és a tantárgyakkal, a tanárokkal???).
***
Másfél évtizedig jártam a 29-es busszal dolgozni. Egy alkalommal megírtam emlékeimet megállóról megállóra (A 29-es járat).
Később a M. ZS. körtértől indulva utaztam végig a Fehérvári úton, s a villamoson fogamzott meg a gondolat, hogy a szakaszhoz fűződő gyerekkori élményeimet csokorba foglaljam. A blogomba írt anyagot valaki meglátta, és a kerület újságja számára engedélyt kért a cikk megjelentetésére. Megkapta.
Most, hogy ketten utaztunk az 5-ös HÉV-en, táskányi emlék jutott eszembe. De néma maradtam.
Lehet, hogy a blogomba mégiscsak megemlékezem a megállókról, s a szakaszról Aquincumtól a Batthyány térig. Hiszen ugyanolyan sűrűn vettem igénybe a HÉV-et, mint egykor a 29-es buszt.
Sőt!