Mickey webnaplója

Ennek a gépnek lelke van, akárki meglássa…
Vagy csak a bosszantásomra tökéletesítik a számítógépes programokat, és mivel el vagyok maradva az újdonságok átvételével, a gép makacsul ellenkezik, legalábbis olykor-olykor. Tegnap nem fogadta be azokat a fotófelvételeket, amelyeket ma némi duzzogás után beemelt az albumba, és hagyta némiképpen megregulázni is a képeket.
***
Folytatom Faludy kötetének olvasását (Pokolbéli víg napjaim).
Biztosan lehet úgy is élni, ahogyan ő élt, de tőlem bizonyos vonatkozásokban igen messze esik az ő életvitele. Voltak feleségei Valy és Zsuzsa és volt élettársa is: Eric.
Hát…
Engem inkább az ő világképe, és az általa ábrázoltaké érdekel.
A tizenkilences balosok elképzelései a Dunai Konföderációról.     
Érdekel az összes szereplő gondolkodásmódja, észjárása, dolgokról alkotott véleménye. Próbálom megérteni az ezelőtt száz éve élt emberek megnyilvánulásait és az összefüggéseket, az eltérő és egymásnak feszülő véleményeket.
Költők Babitsa, Weöres, Pilinszky, Ady, József Attila. Írók. Déry, Mikszáth… magyarok és külföldiek. Csupa elevenség, csupa meglepetés.
Szívesen olvasom a róluk szóló történéseket.  
Végtére is izgalmas a könyv, ha másért nem, azért, mert a történelem csakugyan ismételi önmagát.
Vagy ahogy a Prédikátor maliciózusan megjegyzi: Nincs semmi új a nap alatt. Ami most van, az volt már régen is.
Valahogy így van ez.