Mickey webnaplója

Tél van már. Reggel a jégből kellett kivakarni a kocsit, s a központi zár is ellenkezett egy rövid ideig.
Tél van még. Még nincs dél, de íróasztalom oldala meleg. Van vagy 40 fok. Megsüti az oldalazó nap.
***
Azt gondoltam, hogy írnom kellene azokról a dolgokról, amelyeket saját magam, tanáraim, elöljáróim egykor oly fontosnak találtak.
Pl. fiatalkoromban rendületlenül tudományos igényű munkákat olvastam, s próbáltam megérteni őket. Jobbára nihilista szövegek voltak, amelyek igényes alapossággal írták le, hogy a kutya ugat, s melyek elolvasása után se egészen értettem, hogy mi az, ami mit csinál. Persze már tudom, hogy okosnak álcázott halandzsákkal volt dolgom.
Lehet, hogy szerzői azt hitték, a Kölcseytől ismert „fentebb nemben” írnak.
Hát nem. Az ilyen parasztvakítás a javából.
Azt hittem, hogy fontos megjegyezni
a másodfokú egyenlet megoldóképletét,
a Héron-tételt,
a kábító hatású lizergsavasdietiléter nevét,
a formaldehidnátriumszulfoxilát mibenlétét,
a latin 32 féle igeragozást,
a Csebisev-tételt,
a Szovjetunió és az Egyesült Államok tagköztársaságainak a neveit
és még kismillió egyéb információt.
Azt gondoltam: előfordulhat az életem során, hogy írásban gyököt kell vonnom egy számból.  
Azt gondoltam, hogy leszakad az ég, ha elkések a munkakezdésről, lekésem a vonatot. Pedig…
Azt gondoltam, hogy nagy jelentősége van annak, hogy milyen jegyek kerültek különféle indexeimbe. És azt gondoltam, hogy fontos megőriznem katonakönyvemet, hogy leszereléskor fontos a kieg. par.-on fontos elmondani, hogy a beírtakkal ellentétben nem kaptam műszaki kiképzést.   
Hát nem.   
Ó, hány órát ültem megbeszéléseken, értekezleteken, amelyeknek nem igazán volt értelmük.
Ó, mennyi fölösleges dologgal tömtem szegény fejemet feleslegesen.
Mindezek ellenére kevés a bennem felgyülemlett információtömeg. Pl. csak tegnap óta tudom, hogy a németeknél 1941-ben az oktatás minden szintjét megléphették a két nem képviselői, kivéve a „gimnáziumot”. Ezt csak a fiúk végezhették el.
Most már ezt is tudom.
Na és…?
***
Csiripelnek a cinkék.