Kezemben Varga püspök interjúkötetének két példánya (A megtört ostya és a megtört ember). Az egyiket annak idején vettük (2018), a másikat találtam az elvihető könyvek között. Az az érdekes, hogy a találtban öt lapszámra hivatkozás – ceruzás megjegyzés – szerepel. A jelölt helyeken nem találtam marginális megjegzést. Érdekelt, hogy a saját példányomba jegyeztem-e – esetleg ugyanazokat a helyeket. De nem. Szokásom ellenére úgy olvastam el a könyvet, hogy nem piszkáltam bele ceruzával.
Ettől kezdve már csak az a kérdés maradt fenn, hogy egyáltalán olvastam-e valaha?
Ha másra nem is, a keresésre általában alkalmas a blogom. Megnéztem a Varga utalásokatt. Jelentem, olvastam a könyvet. 2018. április 21-én ezt írtam:
Varga L. püspök … nem kevesebbet állít, mint hogy Isten a mi felfogásunk szerint szegény, mert nincs semmije, olyannyira nincs, hogy saját fiát is odaadta értünk. Persze gazdagsága paralel mérhetetlen, hiszen lelkek serege veszi körül és örvendenek egymásnak önkiüresítő szeretettel.
Aztán azon tűnődtem, hogy igaz-e ránk a pszichológusok által emlegetett félpohár víz, ami a pesszimisták szerint félig üres, a derűlátók szerint félig tele van. Ha a képre rávetítem Varga L. gondolatát, oda jutok, hogy a mi poharunk tele van vízzel, legfeljebb, ha ördögfiókák próbálnak benne tempózni, mint a muslicák.
Ez különösen is érdekes mostanság, amikor a nagyvilág híreinek jelentős része az amerikai, a német, a francia, az olasz, a cseh, a magyar stb. parlamenti választások már-már hisztériába csapó tökéletlenkedéseiről szólnak.
Olyan fontos ez?
Hiszen hisszük, vagy se, mindnyájan Isten kezében vagyunk, és ez nemcsak a legfontosabb, hanem a legvigasztelibb is. Ő nem kíván kijátszani minket, nem kíván kizsákmányolni minket, nem kíván sarat dobálni ránk, nem kívánja legyőzni akaratunkat, nem kíván megfosztani szabad akaratunktól, nem fondorkodik csúsztatásokkal, provokációkkal, övön aluli ütésekkel, sunyi manőverekkel, rágalmazásokkal, gyanúsítgatásokkal, ellenségképünk terjesztésével stb., stb., csupán szeret, merthogy ez nemcsak egyik attribútuma, hanem ő maga Szeretet.
Akkor most mi vaaan?
***
VD imigyen értetlenkedik mai posztjában:
Nos, hogy van ez, kérdőjel. „Ő az Úr, aki eldönti a háborúkat. (Jud, 16)
Az úgy van, hogy minden az Ő tervei szerint alakul, egészen a végső kifejletig.
2024.07.24. 10:49 emmausz
Varga püspök könyve
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr218453403
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek