Annak idején – vagy hatvan éve – azt említette magyartanárunk, hogy a Tiszta szívvel c. József Attila vers nem igazán a költő élettel való leszámolását tükrözi, hanem megszületését egyfajta manír ihlette. Cigány dal hatása érződik rajta. Sokáig foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon miféle dalszöveg ihlette meg a költőt. Egy friss kutatás szerint József Attila néprajzi előadásokat hallgatott Szegeden, s kezébe került egy kötet, amely erdélyi cigány dalokat tartalmazott. Úgy tűnik a kutatásból, hogy nem egy versszöveg, hanem több cigány vers hatott a költőre. Ezek ihlették a vers megírására.
Ide másoltam a kutatás során felfedett szövegeket.
„Nem ismertem az apám
Nincs barátnak gondja rám,
Édes anyám rég meghalt,
És szeretőm rég megcsalt.
Nem volt soha e világon
Csak egy csepp boldogságom!
Te egyedül, hegedű,
Maradtál még hozzám hű.”
*
„Kis sírhalom felett
Rózsa nevelkedett;
Leszakitám szálát,
Nem akartam kárát;
Rózsán sírján termett
Nekem ásson vermet!
Letéptem, mert tudom:
Hozzá vezet útom
S akkor lesz csak végem,
Ha szálát letépem."
*
„Hitvány, gonosz emberek,
Utoljára kérlek meg:
Ha a sírban porladok,
Nekem békét hagyjatok!
Meghalok, de síromra
Borul majd egy rózsafa,
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Kora halál éri azt
Ki egy rózsát leszakaszt!”
*
„S mint a röpke mag az ágrul,
ugy szakadsz le majd anyádrul
se apád,
se anyád,
se országod, se tanyád.”
E dalok megerősítik, hogy a Tiszta szívvel születésére valóban a cigány népköltészet hatott. Egy titokról lehullt a lepel.
***
Forgatom Bárdos Lajos Karvezetés c. könyvét, s benne olyasmire is lelek, amit magam is feljegyeztem korábban: „sihe-dernyiko-romban (orosz dal). Hasonló hangsúlybeli rossz példákat sorol még: Az i-gazság nekik a cél (Marseilles).
Az esti csend di-cső pompája.
Egy 1951-ben elhangzott oratóriumából idézi azt a sort, aminek szövege: „a kommunista kor közelg.” Ám a kor kottaértéke kitartott, így kórnak hangzik. Abban az időben ilyet alkotni veszélyes lehetett.
***
Ennyi! – mondaná a filmrendező.
Csapó!
Utolsó kommentek