Szent Erzsébetből hős szeretet árad – szól a népének a mise végén.
Megannyi feldolgozás foglalkozik Magyarországi Szent Erzsébet kiválóságával, önfeledt szeretetével.
Melléjük teszem Lackfi János versének egy részletét, mert jól kifejezi a szeretet lényegét:
Ha a szeretet csap, melyet nyitni-zárni kell,
az már nem rossz kezdet.
A valódi szeretet azonban bővizű forrás,
melyből éjjel-nappal folyik a szakadatlan
frissesség. Nincs kezdete se vége,
nem harsog trombitaszóval,
mindig árad, mindig csendes,
mindig mondja a magáét.
(Szakadatlan)
Ilyen lehetett az Erzsébetek védőszentje.
El nem apadó forrás, amely nem is tud más lenni.
Szakadatlanul ömlik belőle a kristálytiszta víz, amelyet felülről kap.
Az ő dolga a szétosztás.
Az ő dolga a folyamatosság.
Aki tudja, hol keresse, az nem csalatkozik.
Mindig hozzájut az éltető italhoz.
***
Reggel a szokásos Szózat rejtvények egyikének nekiugrok.
Beírom: HAMIS
Két betű stimmel.
Beírom: POHOS.
Stimmt.
Ezzel rövid úton vége is az izgalmaknak.
Rejtvény megfejtve.
Utolsó kommentek