Mickey webnaplója

Tegnap beszélgettünk az alkotókról és a kritikusokról. Hatalmas a különbség közöttük. Az alkotó valamit létrehoz, de mivel nem tökéletes, munkája is valamelyest tökéletlen marad. Ekkor lép fel a kritikus. Igaz, hogy nem hoz létre semmit és ennél fogva a felelőssége is a nullához közelít, viszont képes ízekre szedni az alkotó teremtményét.
Olyan ez, mint a szállóige: Írj le öt sort, és én felakaszttatlak. Aki ír, az alkot, s kell, hogy feleljen soraiért. A kritikus csak értelmezi, ha kell, félreértelmezi a sorokat, és nekitámad az alkotónak.
Egyszer magam is ilyen kritika részese lettem. Anyagomban volt ezer kétszáz igaz állítás és szép megfogalmazás, s sajnos két hiba is. Kritikusom e két hibát igyekezett a potenciális olvasó előtt nyilvánvalóvá tenni, miközben egy hangot sem írt az 1200 szépségről, jóságról, értékről.
A magyar az alkotót Építőnek, az ellendrukkert ROMbolónak nevezi.
Mindenki tudja, hogy építeni fáradságos szellemi és kétkezi munka. Rombolni lényegesen könnyebb.    
Ám amit az alkotó teremt, az ép az egészséges, az szép, amit a kritikus összedönt, az rom, az szemét, az mihaszna, az semmire se jó amorf massza lesz.
Az építő alkotása pozitív, amitől az embernek élni támad kedve, a kritikus rombolásától viszont az élettől is elmegy a kedve annak, akit méltatlan kritika ér.
Karinthy üzent a kritikusnak: Kb. ezt írta. Uram, itt ülök lakásom legkisebb helyiségében és előtte az ön kritikája, amelyet krokimról írt. De nemsokára a hátam mögött lesz.  
Ízelítő a Máté 1. f.-ből: 2. rész.
Az ördögűzés
A tisztátalan lélek ilyeneket kiabált: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél? Tudom, ki vagy: Az Isten Szentje.” Jézus ráparancsolt, így szólva: „Hallgass és menj ki belőle!” A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta az embert, aztán nagy kiabálás közepette kiment belőle. ... Péter anyósának meggyógyítása
... Simon anyósa lázas betegen feküdt. Jézus kézen fogva fölsegítette. Erre megszűnt a láza...
A betegek meggyógyítása
...amikor beesteledett,...Sok beteget meggyógyított különféle betegségekből, és sok ördögöt kiűzött, Jézus imádkozik
...Simon: „Mindenki téged keres.” De ő így válaszolt: „Menjünk máshová, hogy hirdessem az evangéliumot, ... s bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, és ördögöket űzött ki.
A leprás
Egy leprás...: „Ha akarod, megtisztíthatsz.” Jézus megesett rajta a szíve ...: „Akarom, tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája... Jézus: „ne szólj róla egy szót sem senkinek, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak.” Ám az híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett be a városba... Közöm: Jézus nyilvános működésének 3 éve alatt igen sokakat tanított és gyógyított csodákat tett. Előkészítette a sokaságot az újszövetség fogadására. 3 évre volt szüksége ahhoz, hogy felnevelje azt a magot, amely elégséges volt ahhoz, hogy eszméi rekord sebességgel az akkor ismert világban elterjedjenek.  

Antonio de Mellón kívül ugyanezen címmel Thomas Merton műveiből is megjelent egy válogatás. Nekem nagyon sok gondolatot közvetített. Ezekből egy paradoxonsort idézek ide mára. Ezt írja: »Az „üdvözülés” első pillantásra igen egyszerű. De ha belegondolunk, látszólagos ellentmondások szövevénye. Úgy válunk önmagunkká, ha meghalunk önmagunknak, csak az lesz a mienk, amiről lemondunk, és ha mindenről lemondunk, minden a miénk lesz. Nem találhatjuk meg önmagunkat önmagunkban, csak másokban, viszont mielőtt másokhoz fordulnánk, önmagunkat kell megtalálnunk. Meg kell feledkezni önmagunkról, hogy tökéletesen tudatára ébredjünk annak, kik is vagyunk. Az önszeretet legjobb módja, a mások iránti szeretet, viszont nem szerethetünk másokat csak akkor, ha magunkat szeretjük, hiszen írva van: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ha azonban helytelenül szeretjük magunkat, képtelenek leszünk bárki mást szeretni.«  És így tovább, és így tovább. Mint írja: „Az üdvösség problémájának egyetlen kielégítő megoldása: egyszerre kell elfogadnunk az ellentmondás mindkét pólusát. Ez pedig egyedül a természetfölöttiben jöhet létre. Ezért aztán minden nem természetfölötti megoldás tökéletlen is: vagyis mindig csak az ellentétes fogalmak egyikét állítja, a másikat viszont figyelmen kívül hagyja.” Mindezzel a gondolatözönnel a kötet 14.–15. o.-án meglepi az olvasót ez a könyv. Nagyon megtetszett az érvelése.
Ízelítő a Márk 1. f.-ből. 1. rész.
Bevezetés
I. ELŐKÉSZÜLET A NYILVÁNOS MŰKÖDÉSRE
Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete
Keresztelő János prédikációja
Izajás: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! K. Szt. János: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket.”
Jézus megkeresztelése
János látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”
Jézus megkísértése
A Lélek nyomban arra ösztönözte, hogy menjen ki a pusztába. Negyven napig kinn maradt a pusztában, közben megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, de angyalok szolgáltak neki.
II. JÉZUS NYILVÁNOS MŰKÖDÉSE GALILEÁBAN
Jézus megkezdi működését
János elfogatása után Jézus Galileába ment, s ott hirdette az Isten evangéliumát: „Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.”
Az első apostolok
...a Galileai-tó partján Jézus: „Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket.” Rögtön otthagyták hálójukat Simon és András és követték. majd Jakab és János.
Jézus Kafarnaumban
Betértek Kafarnaumba. Itt szombaton mindjárt elment a zsinagógába és tanított. Tanításával ámulatba ejtett mindenkit, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók. Közöm. Márké a legrégebbi evangélium, a szinoptikusok (Máté, Márk Lukács) közül is. Márké a legrövidebb is. Mindössze 16 fejezet. Ha valaki ismerkedni kíván Jézus tanításával, a legegyszerűbb formában, annak a lelkipásztorok a Márk evangélium végigolvasását ajánlják. A lényeg röviden benne van. Mi, akik már megismerkedhettünk Máté evangéliumával is e lapokon keresztül, igazolhatjuk, hogy így van. A rövid fejezetek (Ker. János, Jézus keresztsége, és a pusztai megkísértése, tanítása, tanítványai, kafarnaumi tartózkodása) mindegyikéről olvashattunk Máténál. Itt csak azt szeretném kifejezni, hogy nemcsak a hallgatóságát ejtette ámulatba, hanem engem is, mert tényleg úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.   

Mivel alapjában véve és elsősorban fiataloknak szánt közösségben nőttem fel, magam is közéjük tartozván állandóan fiatalnak éreztem magamat. Ifjúsági kórusban énekeltünk, fiatal házasok csoportjának a tagjai voltunk, fiatal gyerekeinket neveltük, a fiatal szülők lelkigyakorlatain vettünk részt, a „fiatal” jelző valahogyan rajtunk maradt. Persze úgy is éreztük magunkat.
Telt-mált az idő. egyszer csak megfogalmazódott bennem: a fiatalok rendezvényeiből mintha kikoptunk volna.
Utolsó munkahelyem szerkesztőségében hárman voltunk fiúk. Közülük kettő mintegy elém élte az idősödő kort megannyi megpróbáltatásaival együtt. Fejenként 16 évvel voltak idősebbek nálam. Tehát már 50 éven felül voltam és még mindig „fiatal”.
Egyszer aztán történt, hogy több napos kiránduláson vettünk részt a munkatársakkal. Valaki kitalálta, hogy a fiatal tartományfőnököt születése napján köszöntenünk kellene. Ki köszöntse? Hát a társaság doyenje... és minden tekintet rám meredt. Hápogni se tudtam, pedig szerettem volna elmondani, hogy én – kérem szépen – nem szoktam a társaság legöregebb tagja lenni. Lehet, hogy korábban nem szoktam, de az adott szituációban ez történt.
Nagyon nem is tiltakozhattam ellene, mert akkoriban már többszörös nagypapa voltam.
A tévé előtt üldögélünk feleséggel. Mondom neki, hogy csak-csak feltűnik, hogy a tévében szereplők az üdítő kivételtől eltekintve valamennyien fiatalabbak nálam.
Tetszik, nem tetszik, jobb, ha tudomásul vesszük a tagadhatatlan tényeket.
...és figyeljétek meg, most volt szilveszter. Nemde? Nos ma már február 17-t írunk.
Meri valaki mondani, hogy az idő nem hangtalanul surran el a jövőből érkezve a múltba?                 
Ízelítő a Máté 28. f.-ből:
Jézus feltámadása
a hét első napjának hajnalán ... nagy földrengés támadt. Az Úr angyala ... elhengerítette a követ a sírról ... Az angyal. „Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek. ...Nincs itt. ... Feltámadt a halálból.”
Jézus megjelenik az asszonyoknak
...Egyszerre csak Jézus jött velük szemben, s így köszöntötte őket: „Üdv nektek... Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak.”
Az őrség kioktatása
...a főpapok azt határozták, hogy adnak egy csomó pénzt a katonáknak, és meghagyták: „Mondjátok, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai és ellopták. ...Azok elfogadták a pénzt, és úgy jártak el, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig elterjedt a zsidók közt.
Az apostolok küldetése
A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. ... Jézus így szólt: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” Közöm. Nincs itt, föltámadt – mondta az angyal. Itt van, mert föltámadt, és él. Ránk hagyta az Eucharisztiát. Köztünk van: én veletek vagyok mindennap, a világ végéig. Nem hagyott hát magunkra. Sőt megerősítette övéit pünkösdkor és attól kezdve mindmáig. 

Januárban (17.) felidéztem egy régen nekem feldobott magas labdát. Emlékeztetőül: „Anyag nem jött át, küldd újra, ne add fel.” Azonnal válaszoltam: „Ha nem adom fel, akkor továbbra sem fogod megkapni a szöveget. Dehogy adom  fel, inkább feladom.”
***
Évtizedekkel ez előtt történt. Annak idején egy lány barátjával többnapos kirándulásról tért haza. Mivel egy szobát béreltek, ráncoltam a szemöldökömet, mondván, hogy nem igazán bölcs dolog egy szobában aludniuk, merthogy a nemek mágnese kitartóan vonzza egymás felé a testeket. „De hát igazán nem volt semmi köztünk” – érveltek. A labdát azon nyomban visszaküldtem.  „Éppen ez az, amitől tartok. Szeretném, ha mindig lenne köztetek valami, ameddig meg nem esküdtök.” Mert ahogyan lányos szülők szoktak fogalmazni: alkalom szüli a tolvajt... stb.
Amikor lázasan fekvő menyasszonyomat meglátogattam, bátyja asztalkát állított közénk, „nehogy elkapjam a betegségét”.
Ízelítő a Máté 27. f. -ből. 2. rész.
Jézus keresztre feszítése
egy Simon nevű cirenei embert kényszerítettek, hogy vigye a keresztet. ... keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján...Feje fölé táblát tettek: „Ez Jézus, a zsidók királya.” Vele együtt két gonosztevőt is keresztre feszítettek, az arra menők káromolták, ... gúnyolódtak az írástudók, a vének, a főpapok: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni”. ... gyalázták a vele együtt megfeszített gonosztevők is.
Jézus halála
A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: „Éli, Éli, lamma szabaktani?” (zsoltár szavai ezek)... Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.
Csodák Jézus halálakor
Erre a templom függönye kettéhasadt..., a föld megrendült..., sok elhunyt szent feltámadt... A százados: „Ez valóban Isten Fia volt”. Messziről több asszony figyelte: Mária Magdolna, Mária...
Jézus temetése
...arimateai József Pilátustól elkérte Jézus testét. ... levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, s sziklába vájt új sírboltjába helyezte. A sír bejáratához nagy követ hengerített, és elment...a főpapok Pilátust figyelmeztették: „Uram, ... az a csaló azt állította: Harmadnapra feltámadok. Rendeld hát el, hogy harmadnapig őrizzék a sírt, ... Pilátus: menjetek, őrizzétek!” Erre ...őrséget állítottak a sírhoz. Közöm. Nem lehet megrendülés nélkül olvasni a történteket. Jézust haláláig megvetés övezi. Legalábbis a gúnyolódók a hangadók. Aztán jönnek a rendkívüli események. Földrengés. Valamitől szétreped a templom függönye. Sírok nyílnak meg, halottak támadnak életre. Maga a százados is rádöbben a válóságra. Itt nem közönséges dolgok valósulnak meg. A szeretet totális áldozata. Néhányan szolidárisak vele, szinte mindnyájan nők, asszonyok. Illő feleleveníteni a keresztút visszatérő antifonáját:

Az Antikvárium.hu rendszeresen tájékoztat arról, hogy milyen kötetek érkeztek az engem érdeklő témákban. Már nagyon régen arról is tájékoztatott, hogy megérkezett egy-egy előjegyzett könyvem. Most pedig könyvaukciója választékát szellőzteti meg azzal, hogy lehet licitálni. Nos, nem fogok jegyezni egyetlen kötetet sem, de mivel átnéztem, ide írom, hogy melyek ragadták meg leginkább figyelmemet. Anélkül, hogy indokolnám, eligazító lehet a tekintetben, hogy mi felé vagyok leginkább nyitott.
Röhrig Géza: Éj (versek)
D. Sosztakovics: Testamentum
Szentmihályi Szabó P: Kapisztrán és Hunyadi
Tertullianus: T. művei
Tocqueville: Az amerikai demokrácia
Hamvas Béla: Scientia sacra
Szun-Ce: A háború művészete
Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok.       
Buberen is gondolkoztam, meg még néhány érdekesebbnek tűnő köteten, de minek soroljam őket is, amikor a listámon szereplőkre sem fogok licitálni.
A megkereséseknek még nincs vége:
Óbuda újabb fotókiállítást rendez, és lehet rá képekkel benevezni. Lesz zsűri, amely élet s halál ura, és ami neki nem tetszik, az nem fog szerepelni a kiállítás képei között. Egyszer már kigolyózták mind a tíz fotómat. Nem állítom, hogy telitalálatok voltak, de azt igen, hogy a kiállítottak közül nem egyet én is kigolyóztam volna, mert szerintem pocsékoknak ítéltem őket.
Akit érdekelnek a képeim, szinte naponta láthatnak a FB-on belőlük. Még egy darabig. Aztán ott se. Ha valamiből ma sok van, az nem a bélyeg, sem a gyufacímke, hanem a digitális fotó és videó.
(Hiába vagyok lektor és korrektor, évtizedek óta se tudok leszokni róla, hogy a címkét rövid i-vel írjam. Fülem és nyelvérzékem diktálja így. A szó két szomszédos mássalhangzója int rá, hogy itt helye van a rövidülésnek, mert így arányosabb a szó ritmusa. Nem elég magamat meggyőzni ról,a még a MTA-t is meg kellene győzni, de aligha sikerül. Könnyű riposztozniuk: a cím hosszú, kicsinyítve is hosszú.)             
Ízelítő a Máté 27. f.-ből. 1. rész.
Jézus Pilátus előtt
 a főpapok és a nép vénei elhatározták, hogy halálra adják.  átadták Pilátus helytartónak.
Júdás kétségbeesése
Amikor Júdás, az áruló látta, hogy elítélték, megbánta tettét, ... és felakasztotta magát. A főpapok tanácsot tartottak, és megvették rajta a fazekas telkét az idegenek számára temetőnek. ... Így beteljesedett, amit Jeremiás jövendölése: a harminc ezüstöt, annak árát, akit ennyire becsültek, akit Izrael fiai becsültek ennyire, s a fazekas telkéért adták...
Pilátus ítélete
P: „Te vagy a zsidók királya?” J:Te mondod. P: „Nem hallod, mi mindennel vádolnak?” Csönd. P: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül, Barabást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?” P.né: „Ne legyen közöd annak az embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta. ...P: „Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül?” Nép: „Barabást!” – . P: „Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek?” Mind: „Keresztre vele!” P: „De hát mi rosszat tett?” Mind:  „Keresztre vele!” P (megmossa kezét): „Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok Ti lássátok!” Mind: „Vére rajtunk és fiainkon!” Akkor átadta, hogy feszítsék keresztre.
Jézus kigúnyolása
Jézust megfosztották ruhájától, töviskoszorút fontak a fejére, kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán ... gúnyolták: „Üdvözlégy, zsidók királya!” leköpdösték,  a náddal a fejét verték... Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék. Közöm. Két képszerű prófécia uralja a szörnyű jelenetsort. Mindkettő Izajástól való: „Arcomat megkeményítem, mint a kőszikla” (Iz 50), és „Megkínozták, és ő alázattal viselte el,  ...amint a juh elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki a száját” (Iz 53,7). Gondolatai ebben a halálos szorongattatásban az Atyánál járnak: „Bocsásd meg, mert nem tudják, hogy mit cselekednek.” Muszáj rögzíteni: Mind Izajás, mind Jeremiás jövendölései sorra beteljesülnek Jézus haláltusájának idején.

A nincsbe nem lehet belekötni. A világ helyzete... az olajválság... begyűrűzött... még három nehéz év van hátra elvtársak...
A vanba viszont bőven bele lehet kötni. Miért ebben a formában, miért ezt, miért így, miért ennyiért, mikor kevesebből is, miért őket bízták meg, miért mindent a főváros kap, miért kell az utakra annyi pénz, minek nekünk az olimpia, miért kerül annyiba?
És tényleg, miért kell nekünk olimpia? Miféle szaldóval számolhatunk? Létezik-e normális hatástanulmány? Mit mutat az előrejelzés? Mit teszünk azokkal a sportlétesítményekkel, amelyeknek itthon még csak hagyományuk sincsen? Mit azokkal, amelyeknek van hagyományuk?
Megannyi kérdés, megannyi válasz a totális melléállástól a totális ellenzésig.
Én nem tudom megadni a felmerült kérdésekre a választ. De gondolkodnom szabad az olimpiáról. Az első gondolatom az, hogy az állandó kihívás, a mindenáron versenyzés, és taktikázás nem hiszem, hogy magyar sajátság. Miért kellene mindenkit legyőzni, kivált a sportokban, ahol borítékolni lehet, hogy minden győzelem pirruszi győzelem.
A világversenyeken dobogóra kerülni óvatos doppingolás nélkül nem lehet – vélik egyes sportemberek. Nincs okom kétségbe vonni.
Ha már... A lelátókat könnyűszerkezetes megoldásúra kellene tervezni, hogy gond nélkül elbonthatók legyenek. Olimpia után nem lehet értelmesen használni őket. A pályákat még talán igen. Az olimpiai falu – a tervek szerint – campus részeként kollégiumi célokat szolgálna. Az infrastruktúra észszerű fejlesztése pedig értelmes cél lehet önmagában. A kérdés, hogy a tervezett költségeket lehet-e tartani? Nagyon irritáló, ha tetemesen túllépik. Eleve tartalékokat kell beállítani a kalkulációba, hogy beleférjen minden. A kiírás takarékos olimpia rendezéséről szól. Talán nem reménytelen.          
Máté 26 f. 2. rész.
Péter tagadásának megjövendölése
... kimentek az Olajfák hegyére. Jézus: „Ma éjszaka megbotránkoztok bennem. Írva van: Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai. De feltámadásom után majd előttetek megyek Galileába.”Péter fogadkozott: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én nem ...” Jézus csak ennyit mondott: „Bizony mondom neked, még az éjjel, mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz.” ...
Jézus halálküzdelme
a Getszemáni nevű majorban? „Üljetek le, én imádkozom.” ...Maradjatok itt és virrasszatok velem!” ...imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” Aztán alva találta őket. ... A lélek ugyan kész, a test azonban erőtlen.” Másodszor is ... alva találta őket... Aztán visszament tanítványaihoz...: Keljetek föl, menjünk! Jézus elfogatása
... „Akit megcsókolok – mondta –, Júdás az, fogjátok el!” Azzal mindjárt Jézushoz lépett. „Üdvözöllek, Mester!” – mondta, és megcsókolta. Jézus megkérdezte: „Barátom, miért jöttél?” Erre körülfogták Jézust, kezet emeltek rá, és foglyul ejtették. ...Jézus azt mondta a tömegnek: „Mint valami rabló ellen, úgy vonultatok ki, hogy elfogjatok. Naponta ott voltam a templomban, és tanítottam, mégsem fogtatok el. Ez mind azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai.” Erre a tanítványok mind elhagyták és elmenekültek.
Jézus Kaifás előtt
Akik elfogták Jézust, Kaifás főpap elé hurcolták. ... A főpap felállt és megkérdezte: „Nem felelsz semmit arra, amivel ezek vádolnak?” Jézus hallgatott. A főpap folytatta: „Esküvel kényszerítlek az élő Istenre, mondd meg, te vagy-e a Messiás, az Isten Fia?” „Magad mondtad – felelte Jézus. – De mondom nektek, mostantól látni fogjátok az Emberfiát, amint a Hatalom jobbján ül, és amint majd eljön az ég felhőin.” A főpap erre megszaggatta ruháját s felkiáltott: „Káromkodott! Mi szükségünk van még tanúkra? ... „Méltó a halálra!” – kiabálták. Aztán szembeköpdösték, és ököllel verték, mások arcul ütötték, és közben kérdezgették: „Találd ki, Messiás, ki ütött meg!”
Péter megtagadja Jézust
Péterhez  odament egy szolgáló: „Te is a galileai Jézussal voltál.” De ő tagadta... egy másik szolgáló is észrevette: „Ez is a názáreti Jézussal volt. Megint tagadta. Röviddel ezután az ott állók bizonygatták: „De bizony, közéjük tartozol te is.” Erre ő: „Nem ismerem azt az embert!” Azon nyomban megszólalt a kakas. Péternek akkor eszébe jutott Jézus szava: Kiment, és keserves sírásra fakadt. Közöm. Mindszentyre is alkalmazták: Megverem a pásztort és szétszéled a nyáj. Jézus egész passióját az ő irántunk és az Atya iránti szeretete szempontjából lehet csak felfogni. Tanítványai cserben hagyták. (És mi?) Az áldott Istenre esküdtetnék, ő nem esküszik, csak ráhagyja a főpapra. A nép azonnal elpártol tőle. Megalázzák, ahogy csak lehet. A vallási türelem ma is hatalmas fontosságú (volna).

Tegnap megemlékeztünk grószi egykori albérlőjéről. Grószi (nagyi) saját gyerekei mindvégig ellenségesen viselkedtek góbé lakójával, s nem minden ok nélkül. Izsák megörökölte grószi lakását – a rokonok elől. Vezetékneve után K. I.-ot kecskerágónak és bogyó-f.-ónak titulálták. No, meg spenótbakternak is, merthogy Izsák bácsi a Horthy időkben pénzügyőr volt. A bácsi otthagyta a családját, bár talán helyesebb, ha úgy fogalmazok: Kirúgták otthonról.
Minket kedvelt a magányosan élő jó ember. Szívesen vitt a Dagály strandra, és az ötvenes években még pehelysúlyú valónkat szorgalmasan „bele-belesürített” a langyos vízbe. Nem kerültünk sok pénzébe, mert korunknál fogva még ingyen utazhattunk a villamoson.
A labilis idegrendszerű bácsi nagyon utálta a kommunistákat. Azzal együtt minden délben szorgalmasan meghallgatta néprádión a híreket. Alig várta, hogy bemondják: Déli krónikánk véget ért. Azonnal rávágta: Az életetek tért volna véget!
Az amerikaiak teljesítményével sem volt megelégedve. Nem értette, hogy miért nem támadják meg a Szovjetuniót. Mint mondta: „Éjjel oda kellene menni az amerikaiaknak és Moszkvát az éj leple alatt leatomozni.” Mi akkor csak röhögtünk rajta. Pedig évtizedekkel később egy Cessna fényes nappal leszállt a Vörös réten – brahiból.
Egy dologban azonban nem tévedett az öregúr. Grószink csakugyan előbb halt meg, mint ő, és ő örökölte a lakást. Feltehetően elmesélte a szerencsés leletet övéinek, mert ezt követően a családja tüntetőleg mindent megbocsátott Izsák bácsinak és visszavette. Ő pedig a lakást valamelyik lemenőjének átpasszolta, amit egy szóval értékelhetünk:
Ügyes.      
Ízelítő a Máté 26. f.-ből. 1. rész.
Elhatározzák Jézus halálát. Jézus megjövendöli szenvedését
Jézus ...így szólt tanítványaihoz: „... két nap múlva itt a húsvét. Az Emberfiát kereszthalálra adják.” 
A betániai vacsora
Amikor Jézus Betániában a leprás Simon házában tartózkodott, odament hozzá egy asszony. Alabástrom edényben drága illatos olajat hozott, ... a fejére öntötte. Ennek láttára a tanítványok bosszankodtak: ...: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hisz jót tett velem. Szegények mindig lesznek veletek, de én nem maradok mindig veletek. Amikor az illatos olajat testemre öntötte, a temetésemre tette. Bizony mondom nektek, ahol a világon csak hirdetni fogják az evangéliumot, mindenütt megemlékeznek majd arról is, amit ez az asszony tett.”
Júdás árulása
...a karióti Júdás... a főpapoktól megkérdezte: „Mit adtok nekem, ha kezetekre adom?” - Harminc ezüstöt ....
Az utolsó vacsora
A kovásztalan kenyér ünnepének első napján ...mikor beesteledett, asztalhoz ült a tizenkét tanítvánnyal. Vacsora közben megszólalt: „Bizony mondom nektek, egyiketek elárul.” mind: „Csak nem én vagyok az, Uram?” „Aki velem egyszerre nyúl a tálba, az árul el” – felelte. „...Júdás, az árulója is megkérdezte: „Csak nem én vagyok az, mester?” „Magad mondtad” – válaszolta. Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!” Aztán ... a kelyhet...: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára. Mondom nektek, mostantól nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg majd az újat nem iszom veletek Atyám országában.” Közöm. Ez már a passió. Jézus jobban szereti az embert, mint saját életét. Viszonozzuk? Hogyan? Jézus tudja, hogy mikor kell meghalnia. Az asszony cselekedete mondatja Jézussal: Szegények mindig lesznek veletek. Ez éppúgy valósul 2000 év óta, mint egy hasonló szállóige: Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak. Tudja, azt is, hogy Júdás árulja el. Elgondolkodtató, hogy Júdást is „megáldoztatja”, mi több, majd elfogásakor barátjának nevezi (Barátom, mi végre jöttél?)

Szép idő lévén meglátogattam a Római partot. El-elcsodálkoztam a lombja vesztett fatörzsek szépségén, sokféleségén, romantikus rajzolatain.
Rájöttem, ha a nyári táj színgazdagsága olajfestmény, akkor a téli fekete-fehér valóság tusrajz, esetleg rézkarc. Ki tudná megállapítani, hogy melyik artisztikusabb?
Fotózásra fordítva nyáron festményeket kell fotózni, télen grafikákat.    
***
Éva egyszer elővette korcsolyáját, és a hegyi tavacska befagyott vízén korcsolyázott. Gyermekei tán azt se tudták, hogy a mama tud korizni. Estelle otthon büszkén mutatta, hogy anya tud így is (előre), meg úgy is (hátrafelé) korizni.
Érik ilyen meglepetések az embert. Hogy itthon is miről beszélgettünk, miről nem fogalmam sincs. Mindenesetre kb. nagykorú volt M. amikor rácsodálkozott, hogy felsőfokú végzettségem van. Korábban nem gondolta, nem tudott róla, engem meg nem érdekelt, hogy mit végeztem és mit nem.
Ízelítő a Máté 25-ből.
Példabeszéd a tíz szűzről
A mennyek országa hasonlít a tíz szűzhöz, akik a vőlegény elé mentek. Öt balga volt közülük, öt pedig okos. A balgák lámpásukat ugyan elvitték, de olajat nem vittek bele. ... A balgák kérték az okosakat: Adjatok egy kis olajat! Lámpásunk kialvóban van. – Nem adunk – felelték az okosak –, mert akkor nem lesz elég se nekünk, se nektek. ... akik készen voltak, bevonultak vele a menyegzőre. ...
A talentumokról szóló példabeszéd
...aki idegenbe készült. Összehívta szolgáit, s rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, s másik ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett. Aki egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette urának pénzét. Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott.  aki öt talentumot és aki két talentumot kapott ,annak azt mondta– Jól van, te hűséges, derék szolga – mondta neki ura: menj be urad örömébe! ...aki csak egy talentumot kapott. ...annak ezt. Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, s ott is gyűjtök, ahol nem szórtam. Oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza.Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik. ...
Az utolsó ítélet
...az Emberfia ...a juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. ... mert amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült... mert amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek.” Közöm. A szüzek. Az olaj a kegyelem. Nem lehet kölcsönadni sem kapni. Éberen őrködni kell a kegyelem meglétére. A kapott talentumok, tehetségek önmagukban semmit sem érnek. Kamatozatni kell őket, így lesznek karizmákká, a közösségek építését, javát szolgáló eszközzé. A végső elszámoláskor a hitből fakadó tettek/mulasztások lesz a vízválasztó.  Mindhárom példabeszéd arról szól, hogy működjünk együtt a jóval, a jósággal.

Gondolom, hogy soha. Mégis érdekes a gondolat, mert mióta a Duna mellett lakunk, és ahányszor lejárunk, tapasztaljuk, hogy meg akar telni a folyó. Meg akar telni az árvíz okozta sodrás uszadékfáitól, hol az építési törmeléket szorgalmasan a Dunába hordó pimaszok manővereitől, a naponta ezer és ezer lapos kavicsokkal kacsáztató felnőttektől, és a gyerekektől, akik szintén élvezettel, és lankadatlan szorgalommal hordják marékszámra a kavicsokat a folyóba... hosszú a sor. De hát a folyó úgy védekezik, ahogyan tud. A hullámverés kidobálja az uszadékfákat, nemritkán az eldobott PET-palackokat, és sodorja kifelé a törmelékeket, kavicsokat.
Látszólag dinamikus az egyensúly, valójában kotrógépek is segítik a meder állapotának a jó színvonalon való tartását.
Nem egészen kizárt az sem, hogy az a kavics, amelyet egyszer már beledobtam, újra a parton hever és kínálja, hogy próbálkozzam újból.
***
Ma agapén egy történetet olvasott fel Tücsi, egy párbeszédet, amelyet a borbély folytat le a kuncsaftjával.  Azonnal beugrott az anekdota, amely francia nyelvóra emléke a családban, és vagy 50 éve vidámkodtunk rajta. Mondom: A kefekötő betér a fodrászhoz és borotválást kér. A borbély látja a sarokba letett kefekollekciót. Megtetszik neki egy mókuskefe, és a kefekötőhöz fordul. Mondja monsieur, mennyiért adja a mókuskefét. Hat sou az ára, mondja a kefekötő. Mire a borbély ellentmondást nem tűrő hangon: Itt van érte három sou, és ha nem tetszik, vigye a csodába.
Erre már felkapja a fejét a kefekötő, annál is inkább, mivel elkészül borotválása. Kérdi mivel tartozik. A borbély: hat sou. Mire a kefekötő: Uram, itt van három sou, és ha nem teszik, ragassza vissza a szakállamat.
Ízelítő a Máté 24. f.-ből. 1. rész.
A templom
Jézus kijővén a templomból megjegyezte: Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”
Jeruzsálem pusztulásának előképei
...kérdezték: „Mikor következik ez be? S mi lesz a jel eljöveteled és a világ vége előtt?” Jézus így válaszolt: ... Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Éhínség, ragály üti fel a fejét, és a föld megrendül itt is, ott is. ... Szorongattatásban lesz részetek, megölnek benneteket, s a nevemért minden nemzet gyűlölni fog titeket. Sokan eltántorodnak hitüktől, elárulják és gyűlölik majd egymást. Számos hamis próféta fellép... sokakban kihűl a szeretet, de aki mindvégig kitart, az üdvözül. Az országnak ezt az evangéliumát hirdetni fogják az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég.
Jeruzsálem pusztulása
Amikor majd látjátok a szent helyen az iszonyatos pusztulást, amelyet Dániel próféta megjövendölt – ... – aki Júdeában van, meneküljön a hegyekbe. Aki a háztetőn van, ne jöjjön le, ... s aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elvigye köntösét. Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! .... Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen ember sem. De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok. Közöm. Közeljövő és végső idők egy képben. Most már visszafelé vizsgálva az eseményeket, ismeretes, hogy 67-ben Jeruzsálemben kő kövön nem maradt. A vég még hátra van. Hogy mikor? Egyedül az Isten tudja. Nemzet nemzet ellen támad, éhínség, ragály, dögvész. Keresztények iránti gyűlölet, hamis próféták, általános szeretetlenség... Bizony, bizony remélem, hogy még sok idő eltelik addig.

A tegnapi találkozásom egy koldussal meghatározó módon ült el bennem. Apám még legényember volt, amikor télvíz idején a Pick szalámigyárban dolgozott. Egy koldusnak adta télikabátját, mert az vacogott. Utóbb apa tbc-s lett. Kabátja árán odalett egészsége, a szanatóriumban megismerte feleségét, aki viszont elhalt tbc-ben. Így vette el húgát, aki az én anyám is lett. Követhető? Ám ez csak egy epizód. Azt akarom mondani, hogy Teréz anyát faggatták, mikor kell segíteni az ínségeseken. Ő azt válaszolta: Amikor fáj. Igaza volt, noha még általánosabb az a krisztusi tétel – parancs: Aki kérj, annak adj, és ne követeld vissza. Hogy mennyire így van, még hozzáteszi más alkalommal: Amit egynek tettetek a legkisebbek közül, nekem tettétek. Megint másutt: gyertek Atyám áldottai..., mert szomjas voltam és innom adtatok...
Újabb mozaikkocka, hogy megannyi jó célra adott koncert bevétele sohasem, vagy csak töredékében jutott el azokhoz, akiket célzott.
Megint másik mozaikszem: a jezsuita minden koldusnak adott valamennyi pénzt. Mint mondta, tízből kilenc átver, de ha nem adok mind a tíznek, akkor az se kap, aki tényleg rászorul a segítségre.
És egy újabb (nekem nem új, mert én találtam ki): egy határon túl az emberek jövedelmüket csak hülyeségekre és teljesen felesleges dolgokra költik. Nagyon nem igaz, hogy mindenre szükségük van, amit megvesznek. Lásd a lomtalanítások anyagait, lásd a kuka tetején landoló még bőven használható tárgyakat.
És itt jön be a címbeli utalás. Egyik pap figyelmeztette paptársát. Több is telik. Több is telik tehetségéből, idejéből, empátiából, odafigyelésből, s talán még adományból is. Nem a paptárson van a hangsúly, hanem azon, hogy tényleg több is telik.
Ezért kell a földi dolgokról okosan gondolkodni.
***
Egy gyerekszáj a fb-ról: Áldás békesség. Áthallás után málnás édesség.
Ízelítő a Máté 23. f.-ből.
Beszéd a farizeusok és az írástudók ellen
Jézus: Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert bár tanítják, de tetté nem váltják. Elviselhetetlenül nehéz terheket hordanak össze és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Minden tettükben az vezeti őket, hogy az emberek előtt feltűnjenek. ... Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ... Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus. Aki nagyobb közületek, az a szolgátok lesz. Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják.
Az írástudók és a farizeusok képmutatása
Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók... Jaj nektek, vak vezetők! Azt mondjátok, hogy ha valaki a templomra esküszik, nem érvényes, de ha a templom aranyára, akkor az kötelezi. Esztelenek és vakok! Hát mi több, az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat? ... Ti vak vezetők! A szúnyogot kiszűritek, a tevét meg lenyelitek. Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Tisztára mossátok a pohárnak és a tálnak a külsejét, belül azonban tele vagytok rablással és mértéktelenséggel. ... kívülről igazaknak látszotok ..., de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal... a, próféták... közül némelyeket keresztre feszíttek, másokat megostoroztok a zsinagógában és városról városra üldöztök. Ezért rátok száll minden igaz vér, amelyet a földön kiontottak, az igaz Ábel vérétől egészen Zakariásnak véréig, akit a templom és az oltár közt öltetek meg. 
Jeruzsálem figyelmeztetése
Jeruzsálem, Jeruzsálem, megölöd a prófétákat ...! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de nem akartátok. Íme, elhagyatott lesz házatok. Mondom nektek, mostantól mindaddig nem láttok, amíg nem zengitek: Áldott, aki az Úr nevében jön!” Közöm. A fejezet lényege. A farizeusok tanítása helyes, de életmódjukkal rácáfolnak szavaikra. A politikailag nem korrekteket megölik, félre taszítják. Végső soron Jézust is likvidálni akarják, majd meg is teszik. Tegnapi hír, hogy tíz neves rabbi mostanság újra akarja tárgyalni Jézus perét.  Elég furcsa. Mert mi értelme van?