Mickey webnaplója

Gondolom, hogy soha. Mégis érdekes a gondolat, mert mióta a Duna mellett lakunk, és ahányszor lejárunk, tapasztaljuk, hogy meg akar telni a folyó. Meg akar telni az árvíz okozta sodrás uszadékfáitól, hol az építési törmeléket szorgalmasan a Dunába hordó pimaszok manővereitől, a naponta ezer és ezer lapos kavicsokkal kacsáztató felnőttektől, és a gyerekektől, akik szintén élvezettel, és lankadatlan szorgalommal hordják marékszámra a kavicsokat a folyóba... hosszú a sor. De hát a folyó úgy védekezik, ahogyan tud. A hullámverés kidobálja az uszadékfákat, nemritkán az eldobott PET-palackokat, és sodorja kifelé a törmelékeket, kavicsokat.
Látszólag dinamikus az egyensúly, valójában kotrógépek is segítik a meder állapotának a jó színvonalon való tartását.
Nem egészen kizárt az sem, hogy az a kavics, amelyet egyszer már beledobtam, újra a parton hever és kínálja, hogy próbálkozzam újból.
***
Ma agapén egy történetet olvasott fel Tücsi, egy párbeszédet, amelyet a borbély folytat le a kuncsaftjával.  Azonnal beugrott az anekdota, amely francia nyelvóra emléke a családban, és vagy 50 éve vidámkodtunk rajta. Mondom: A kefekötő betér a fodrászhoz és borotválást kér. A borbély látja a sarokba letett kefekollekciót. Megtetszik neki egy mókuskefe, és a kefekötőhöz fordul. Mondja monsieur, mennyiért adja a mókuskefét. Hat sou az ára, mondja a kefekötő. Mire a borbély ellentmondást nem tűrő hangon: Itt van érte három sou, és ha nem tetszik, vigye a csodába.
Erre már felkapja a fejét a kefekötő, annál is inkább, mivel elkészül borotválása. Kérdi mivel tartozik. A borbély: hat sou. Mire a kefekötő: Uram, itt van három sou, és ha nem teszik, ragassza vissza a szakállamat.
Ízelítő a Máté 24. f.-ből. 1. rész.
A templom
Jézus kijővén a templomból megjegyezte: Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”
Jeruzsálem pusztulásának előképei
...kérdezték: „Mikor következik ez be? S mi lesz a jel eljöveteled és a világ vége előtt?” Jézus így válaszolt: ... Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Éhínség, ragály üti fel a fejét, és a föld megrendül itt is, ott is. ... Szorongattatásban lesz részetek, megölnek benneteket, s a nevemért minden nemzet gyűlölni fog titeket. Sokan eltántorodnak hitüktől, elárulják és gyűlölik majd egymást. Számos hamis próféta fellép... sokakban kihűl a szeretet, de aki mindvégig kitart, az üdvözül. Az országnak ezt az evangéliumát hirdetni fogják az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég.
Jeruzsálem pusztulása
Amikor majd látjátok a szent helyen az iszonyatos pusztulást, amelyet Dániel próféta megjövendölt – ... – aki Júdeában van, meneküljön a hegyekbe. Aki a háztetőn van, ne jöjjön le, ... s aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elvigye köntösét. Jaj a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! .... Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen ember sem. De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok. Közöm. Közeljövő és végső idők egy képben. Most már visszafelé vizsgálva az eseményeket, ismeretes, hogy 67-ben Jeruzsálemben kő kövön nem maradt. A vég még hátra van. Hogy mikor? Egyedül az Isten tudja. Nemzet nemzet ellen támad, éhínség, ragály, dögvész. Keresztények iránti gyűlölet, hamis próféták, általános szeretetlenség... Bizony, bizony remélem, hogy még sok idő eltelik addig.