Igen. Áll egy ifjú nyírfa a réten. Virágfürtös nyírfácska a réten. Dúli, dúli a réten, dúli, dúli a réten.
(tovább)
Nyírfa ága jól kifaragva, abból lesz a jó balalajka. Dúli, dúl, balalajka, dúli, dúl, balalajka.
Ez itt ugye gyerekkorom iskolai énekeskönyvének egyik orosz népdala. Sose értettem a szövegét. Most se bizti, de egyfajta elemzése a következő:
Egy orosz hadifogságot megjárt valakinek a visszaemlékezései között bukkantam rá a dúla szóra. A dúla alacsonyabb rangú női foglakozás, mint a bába. Segédbába, vagy bábaasszisztens.
Nomármost. Az első strumfli természeti képpel indul. Fiatal fa, fürtöcskékkel. Könnyen lehet, hogy néhány dúla a réten megfordúla, s szép hasonlattal élve emlékezik rájuk az énekes. Ez egy genre(zsánerkép) nóta.
A második strumfli már más hangulatú. A nyírfácska balalajka-test kifaragására alkalmas. Az énekes elgondolja, hogy hogyan is fog szólni a balalajka. Itt hangutánzóként szerepel talán a dúli dúl. Amolyan dudorászó szó.
Szo-szó.
Ez egészen biztos, hogy így van,
vagy nem így van.
Sz F verse egyik sorának (agyagból elszívja a vér tüzét) alkalmi elemzője szerint az agyagból szó agyaga a bibliai test, illetve bálvány metaforája. Hát? A valóságban az történt, hogy a verseskötetben sajtóhiba maradt. A kéziratban még ugyanis „agyadból” szó szerepel. Van ilyen.
A csúcs mégis Karinthyé. Egyik írásában említi, hogy a főszerkesztő nem kapta meg a szokásos képrejtvényt lapzártáig. Kínjában a szabványos keretbe néhány vonallal egy házat rajzolt. Később egész jó megfejtések érkeztek rá.
Jobb óvatosan etimologizálni még akkor is, ha valószínűleg igazunk van.
Utolsó kommentek