Zsuzsa imát kért, mert ma szeretne bevonulni a kórházba
szülni. Mondom, ez azért nem ilyen egyszerű. Május 24. a kiszámolt idő. Persze,
minden lehetséges, mégis ha a statisztikai átlag érvényesül, akkor ma nem fog
szülni. Katinak is mostanság van a szülinapja: [V. 20.] Ezek azért említésre méltók, mert ma reggel valamilyen tanácskozás
miatt 9 jezsuita misézett együtt, és még ketten civilek.
Ami még soha nem fordult elő, most megteszem. Egyszer álljon
itt az szerzetesek neve részletezve: Nemesszeghy Ervin, Nemes Ödön, Nagy Ernő, Nagy Ferenc, Szabó
Ferenc, Simó Ferenc, Benkő Antal, Forrai Tamás, Sajgó Szabolcs. Senkit nem
hagytam ki? Köztük a kakukktojás N. Ernő, aki testvér, a többiek papok.
Nemesszeghy Ervin prédikált. Többek között a vajúdó asszonyról, aki szülés után
feledi bánatát, mert örül, hogy
új élet jött a világra. Ez adta
az ötletet, hogy ideidézzem Zs.
kérését, imádkozzunk érte. Erre ösztökélt az is, hogy összesen 11 fő fohászáról van szó. Kértem hát, hogy Zsuzsáért, aki a közeljövőben
szülni fog, s Katiért, akinek születésnapja lesz, imádkozzunk. A szokásos –
Kérünk téged, hallgass meg minket! – zúgott a többi mellett ezekre a kérésekre
is.
Elgondolkoztam rajta, milyen materiális szellem lett úrrá
bennem: 11 imádkozó az már valami! Ha ennyien kérjük, jobban meghallgat-e az
Úr, aki ismeri vágyainkat, kéréseinket, még mielőtt megfogalmaztuk volna? Mit
jelent a többieknek két utódom
neve, akiket említettem? Tényleg
azonosultak-e velem kérésemben, vagy csak automatikusan morogták a szokásos
választ? Esetleg nem gondoltak semmit? Esetleg nekik nem is olyan fontosak ezek
a kérések? Mi a különbség a között, hogy
nagyon rákoncentrálnak az imaszöveg tartalmára avagy sem? Az Isten hogyan válaszol ezekre a jókívánságokra vajon, ezekre a
szolidaritást felmutató egybehangzó kérésekre? Mi van akkor, ha Ő mást gondol?
Változtat-e döntésén azért, mert 11 ember
kéri? Mi van, ha ezekből csak 10 imádkozik, a többi csak darálja a szöveget? Mi
van, ha csak 5 ha csak 2? Óhatatlanul Ábrahám alkuja elevenedik meg bennem, aki
kéri az Urat, hogy mentse meg
Szodomát a pusztulástól. Ha legalább 50 igaz van a városban. Ha legalább 45,
40, 30, 20, 10 igaz él a városban? (Mint tudjuk, annyi se volt, így hát
Szodomának és Gomorrának annyi lett, sőt még Lótnénak is, aki visszanézett.)
Azt hiszem, a megoldás a mindenben Istenre hagyatkozó bizalomban található. Nekem ezek a kérések
fontosak, ezért fordulok Istenhez,
aki tudja, hogy így látom a
dolgokat, ahogy. Azt is tudja, hogy
mi a legjobb ezekben az ügyekben. Eszerint fog dönteni. És ez így van jól.
Egyébként is Ő biztat [megint a bízás, bizalom]: Kérjetek és adatik nektek.
Zörgessetek, és ajtó nyittatik nektek.
Szoktam rövidre fogva így szólni: X üggyel kapcsolatban legyen meg a Te
akaratod. És az jó lesz. Az valóban jó lesz. Vonatkozik ez saját kétségeimre,
problémáimra, jelenemre és a jövőmre is.
Utolsó kommentek