Mickey webnaplója

Olykor-olykor eszembe jutnak régi kollégáim, ismerőseim, egykori tanáraim, éspedig gúnyneveikkel együtt, s mi tagadás, jókat mosolygok rajtuk.
Igen, mert a jól eltalált ragadványnevek olyanok, mint a karikatúra torzított arcvonásai. A lényeges személyiségjegyek hordozói, olyannyira, hogy a név felidézésével előtűnik az ember a maga teljes valóságában – olykor évtizedek távlatából.
Sajátos mesélő nevek ezek, némi cinkossággal fűszerezve. Mert ahogy a Picege Pórec egy jellegtelen, sovány éhenkórászt idéz, ugyanúgy megjelenik előttem Csoresz is, akit Szőrös talpú indiánnak becéztünk. De a Gyökér vagy a Róka elhangzása is tanárembereket jelenít meg, persze csak azok képzeletében, akik ismerték őket. A találékonyság végtelen változatosságban dobta fel az ötleteket. Érdekességük, hogy csak a sikerült variánsok éltek meg hosszasan.
Korábbi munkahelyemen akadt egy elménckedő gondnok, aki a folyton zsörtölődő főkönyvelőnőt csak Öregasszonynak, egy görbe hátú kollégát Krumplinak, egy rátarti személyzetist Fekete Tulipánnak nevezett, persze nevezhette volna Nárcisznak is vagy pávának, mert hiú volt a végtelenségig. Apám egyik kollégáját pl. Lótetűnek hívták. És nem vagyok benne biztos, hogy örült, mikor a Baross téren leordítottak neki a 67-es villamosról: Hová mész, Lótetű?
Nehogy azt hidd, csak azért vetem papírra mások gúnynevét, hogy kiröhöghessem őket. Mindneki rendelkezik egy púppal, melyet barátai aggattak rá, s ez a gúnyneve. Sokaknak több is van. Nekem gyerekkoromtól kezdve ilyenek voltak: Mizás, Mizás-kazás- pókos-dadás, Kazittyó, Uzsorás, Mickey, Professzor, Prof, Köjdi, Mizanov, Csicsó, Miklaus, és persze Gyorgyó. Mégis egyik unokabátyám büszkélkedhet a legkacifántosabb ráaggatott névvel. Így hangzott: Zuhanyos-Karcos-Vitéz-Horváth Rudi. Talán azért kapta ezt a cifra névzuhatagot, mert bárzongorista volt.
Feltehető a kérdés, minek erről beszélni? Ki ismerte az én ismerőseimet? Persze igazad van. Nem sokan. De neked is voltak és vannak ismerőseid, és ha magadban felidézed az ő nevüket, és ha elég jó fantáziával vagy megáldva, valószínűleg jobb kedved lesz a visszaemlékezéstől. Nemcsak a nevek miatt, hanem a hozzájuk fűződő, egykori közös élményektől.
Jó nosztalgiázást, eredményes keresgélést. Én ugyanis nem tudom helyetted kitalálni, hogy kit neveztetek Falra mászó fogkefének avagy éppen büdösbogárnak.