Éva kertjében nyílik az estike. Neve olyan hangzású, mint az
Esztike. Nem véletlenül jut eszembe a virágról a női név. Az Églantin francia
női név pl. vadrózsa jelentésű. A Hajnalka, az Ibolya, stb. kedvelt hazai női
nevek.
Ma reggel egy kerítés mellett elhaladva említette párom, hogy a rákapaszkodó
növényt gondolta ő estikének. Pedig az futóbab, mondtam én, mert gyerekkoromban
mi – joggal vagy jogtalanul – annak neveztük a pukkantós virágot, mert fel
lehetett fújni, mire szegény halkan kipukkant.
Ám elbizonytalanodtam botanikus kultúrám hiányosságait ismerve, ezért
megkerestem, mi is lehet ez az estike-futóbab valójában. Azt hiszem
sövényszulák és/vagy hajnalka a becsületes neve. Mindkettő hasonlít arra, amit
mi látni szoktunk felfutnia falakra kifeszített madzagokra, kerítésekre.
Mentségemre legyen, biztos válaszért Ádámhoz utaltam Tücsit, mert ő volt az,
aki megteremtését követően nevet adott mindennek, „és minden élőlénynek az lett
a neve, aminek az ember elnevezte”. Ádámnál tehát a labda. A „kősziklán felfutó
gyönge” valamicsoda nevét Ádám már tudta. És mi bizonytalanok vagyunk benne,
vajon minek hívják azt a fát, ezt a kék virágot stb. Alkalmasint nem is fogjuk
megtudni soha. Mert amit Ádám ismert, mi még nem mind. Az egyik legérdekesebb
kigyűjtés a Larousse-ben arról szól, hogy a növényi és állati fajok száma
mennyire ismert. Korántsem ismerjük mindet. A becslések szerint elég
tekintélyes részük még nincs felfedezve, melyek várnak a kutatókra az erdők, az óceánok mélyén, a
magashegyek között, stb.*
Érdekes kérdés, hogy a köldök nélkül született Ádám milyen
nyelven nevezte el a fajokat. Mert ugye az Églantin még véletlenül se hasonlít
a vadrózsára.
És ha már itt tartunk, van bennem egy olthatatlan és egész biztosan ki nem
elégíthető vágy: megismerni a nemzetek nyelvét, annak egész gazdagságát.
Megismerni továbbá zenéjüket, a vokálist és a hangszerest egyaránt. Ezek együtt
elmondanák, milyen gazdag az ember. Szeretem a szép nyelvek hangzását. És
szeretem a csúnyákat is. Szeretem saját plasztikus nyelvünk kifejezőerejét, és
elcsodálkozom azon, hogy néhány nyelv szókincse alig számlál 1000 szót. Mégis
kifejezik vele magukat, megértik egymást. Biztosan segít a közlekedésükben a mimika,
a gesztusok, a metakommunikáció.
Tudom, ez elérhetetlen. Éppen ezért fogalmazódott meg bennem egy
világszabadalmat érő megoldás: Létre kellene hozni a sokak által favorizált 200
szót számláló kommunikációt, de minden nagyobb nyelven. Nem lehet akkora durranás
a PC/számítógép/computer/Ordinateur/ világában gyakoriságuknak megfelelő sorba
rendezni a különféle nyelveken elhangzó legfontosabb néhányszáz névszót, igét,
melyekkel el lehet boldogulni mindenhol. Így létre kellene hozni a pidgin
magyart, a pidgin franciát, németet, oroszt, stb. a pidgin angol mintájára. És
akkor te tudsz angol, s beszélsz, minden, ami kell. Nem lehet eladni, értesz
rabszolgapiac minden beszéd.
*Annyira megfogott a Larousse adatközlése, hogy dióhéjban ide másolom , amit találtam:
csoportok felfedezettek, lehetséges számuk
vírus 2000 30 000
baktériumok 4000 500 000-5 millió
gombák 69 000 < 100 000
algák 27 000 30 000
Zöld növények 286 000 < 350 000
ebből
mohák, zuzmók, harasztok 24 000
gombák zsurlók 11 000
toboztermők 700
virágos növények 250 000
Növ.-k össz: 382 000 faj
egysejtűek 31 000 100 000
szivacsok 5000 <5000
medúzafélék 9000 <10 000
laposférgek 12 000 20 000
gyűrűsférgek 12 000 cca. 1 millió
piócák, giliszt. 12 000 15 000
puhatestűek 55 000 12 000
ízeltlábúak 875 000 nincs adat
rovarok 750 000 3-15 millió
rákok 40 000 50 000
pókszabásúak 75 000 < 100 000
egyebek 10 000
gerincesek 42 500 50 000
ebből
halak 19 000 25 000
kétéltűek 4200 4500
hüllők 6300 6500
madarak 9000 9500
emlősök 4000 4500
állatok össz: 1 070 000 faj
növ. áll együtt 1458 000 faj, de 5,5 és 20 millió között mozog a lehetséges fajok száma. (Larousse 2008 adatai)
Utolsó kommentek