Számolok, mint Kupa Mihály.
[egy] Magamon kívül egy pasiról tudok, aki szótárt olvasott:
József Attila, aki a francia szótárból megtanulta az igéket, a többit pedig
kitalálta hozzá. Én persze nem ilyesfajtát olvasok, hanem a retró szótárt. És
nem tanulom meg, ami benne van, inkább csak hagyom, hogy felidézze bennem a
múlt emlékeit. Azért időnként informál is általam nem ismert dolgokról. Így
innen tudtam meg, hogy
[kettő] a kuka (tartályok neve) voltaképpen rövidítés, mint pl. a GMBH.
A Keller und Knappich Augsburg cégneve húzódik meg
mögötte.
Ugyanígy a nylonról is tudni vélik, hogy a gyártócégnek (Pont de Nemours) két
helyen: New Yorkban és Londonban
voltak gyárai. Innen volna a Nylon név. Hát… Talán.
Meglepett a micisapka etimológiája. Nem jobb név, mint a bacon-szalonna. Ez a
fejfedő a sapka német nevéből (Mütze) jön, és igazán nem jelent mást, mint
sapkasapkát, melynek kis ellenzője van, hátrább meg lapos, mint a tetű.
[három] Könnyen előfordulhat, hogy még egyszer visszatérek a retró szótárra, és
leközlöm széljegyzeteimet. Ilyen érdekességek jöttek elő belőlem, mint pl. csau
színű cipő. És ha már cipő: gulatski. Ez egy hasított marhabőr cipő volt.
Kemény, és mindig ugyanolyan egyszerű minőségű. Ameddig forgalmazták, abban
jártam. Néhány száz forint volt az ára, és elég volt a méretet bemondani, akár
próbálás nélkül is vihettem a mindig ugyanolyat a hónom alatt.
Gábor mnegjegyzése:
Én így hallottam annak idején Kolláth-tól, aki áruismeretet tanított:
No You Lazy Old Nippons, ami valami ilyesmit jelent, hát ehhez mit szóltok, ti
lusta japánok?
Csak érdekességként még. Pejtsik emlékezete szerint az első
ilyen témában kiadott könyv címe, ’átalános áruisme’ volt.
(Pejtsik gordonkaművész is volt, megjelent alighanem gordonkaiskolája, mindenképpen nagy zenész hírében állt. Eredeti megfogalmazásai voltak, csakúgy mint egy másik iskolában Bene Gézának. Pl. elmesélte a főiskolán, hogy milyen gondosan vigyázott egészségére: egy alkalommal a buszon utazva látta, hogy egy elkerülhetetlen ütközés fog bekövetkezni. Ezért jól megkapaszkodott, és úgy állt, hogy a „nemesebb szerveit” védje az ütközéskor. Nem is lett semmi baja. Máskor meg egyik diák kedvesen felajánlotta neki, hogy segít a gordonkát felcipelni a tanszékig. Mire ő: „Nem, azt nem adom, az az én hangszerem.”)
Utolsó kommentek