POST
Ha vendégséget szervezne, melyik öt személyt hívná meg
magához? Célzom meg magamat a következő provokatív kérdéssel. Ha öt főt hívnék
meg, ketten nem érnének rá, egy messze lakna, kettő pedig egyszerűen nem jönne
el. Ez a statisztikai realitás. A provokáció pedig abban áll, hogy nevezzek meg
öt főt, a liblingjeimet. Nem teszek ilyet. Gyerekkoromban tudatosították
bennem, hogy nem vagyunk személyválogatók. Ehhez azóta is tartom magamat. Sem
személyekben nem vagyok válogatós, sem ételben, italban. De megkülönböztetett
figyelem és törődés sem jár nekem, vagy VIP eü.-szolgáltatás. Egyszer
végigvártam soromat a hivatalos SZTK rendelőben. Egy évig készült fogpótlásom.
Ehhez az én fakírságom-blazírtságom, másrészt pedig a társadalombiztosítás
szemtelen lassúsága szükségeltetett. De csakugyan kíváncsi volta rá, mi jár a
pénzünkért. Ez járt.
Visszatérve a vendégségre, nálam ez másképp van. Akkor érzem jól magam
nyaraláskor, ha velünk vannak a mieink. Ha lehet, teljes létszámban. Idén erre
két kísérletet tettünk. Az első egy éve folyó szervezés után a Gyorgyovichok
találkozója. Két repedés keletkezett a teljességen. Éva és családja objektív
okok miatt kénytelen volt lemondani az összejövetelt, másrészt Gábor lánya
Ágika, korábban tudott a többiekkel találkozni.
A második kísérletben 13-an vettünk részt. Ők Gyorgyovich Miklós és Vigyázó
Gabriella és leszármazottjai, családostul. Ez négy napra teljes egészében
megvalósult. A másik négyben Kata el. Viszont néhány napra Czanna lejött.
Mint régi kiscsoport, a nomádok hetente találkoznak. Ha
20-nak veszem az összlétszámot, és a valóságban megjelenő 6-8 személlyel
összevetem, akkor ahhoz, hogy öten eljöjjenek, több mint 12 embert meg kell
hívnom.
Végtére is az öt fő néven nevezése helyett egy követésre érdemes elvvel kell
beérnetek: Nem vagyok személyválogató, melyet szívből kívánok Nektek is.
PRAE
Kromoszómák
Mindennek az y-kromoszóma az oka,
szoktam mondogatni, s nem véletlenül, még ha nem is így van egészen.
Reggel megyek a HÉV-megállóhoz.
Egy nő halad előttem.
Visszanéz, követem-e, őt követem-e, vagy csak dolgom visz
arrafelé.
Nem nézek rá, de késztetést érzek arra, hogy utolérjem... hogy lehagyjam?
Nem tudom.
Csak azt, hogy ő végigjárja a kitaposott ösvényt,
én pedig levágom a kanyarokat.
Ezzel be-behozom lemaradásomat.
Jó, magasabb lévén illik, hogy
utolérjem, elhagyjam.
De csak akkor, ha egyébként azonos tempóban haladunk.
Nincs különös okom sietni, mégis űz valami, hogy lehagyjam.
Olyan ez, mint ami a vadat üldöző ragadózóval történik.
Levágja a cikk-cakkokat, hogy
eredményes legyen.
Az y-kromoszóma az oka.
Kísérletek igazolják, hogy az adrenalinszint a férfiakban
versenyeken ugrásszerűen megnő, a nőkben alig.
Miért van ez?
A férfiak tönkre
akarják tenni magukat a versengésben?
Azt akarják mindenáron, hogy igazuk legyen, hogy ők győzzenek?
Akkor is, ha nő a
küzdőfél?
Akkor is.
Nem azért, mert neveletlenek, hanem azért, mert felmegy az adrenalinszintjük.
Nem akarják, így
vannak összetákolva.
Y-kromoszómájuk van.
Egy vitában tehát veszélyeztetettebbek
a nőknél.
Eredménytelenség esetén lefojtódik bennük a felgyűlt méreg
(Y-kromoszóma).
Nem tudnak másodhegedűsök lenni.
Így vannak teremtve
(Y-kromoszóma).
Ezért nevetséges a papucsférj.
Valami nincs
a helyén benne, koránál fogva:
az Y-kromoszóma.
Sokat tehetnek a nők a rájuk bízott
férfiakért.
Úgy látszik, a téma a
levegőben van, mert tegnap éjjel Várkonyi nevű pszichológusnővel folytatott
beszélgetést hallgattam a Kossuthon. Azt mondja a férfiakról, hogy nekik (és a fiúgyerekeknek) a nemi identitásuk szerint mindent ki
kell bírni, és rezzenéstelen arccal. Ez az egyik oka annak, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek.
Jobb lenne, ha a rizikótényezőket ki tudnák valamennyire iktatni. Pl.
konfliktusok kezelését megoldanák valahogyan. (Saját tapasztalatom, hogy úgy működök, mint a racsni. Gőzös az agyam, és nincs
szelep. Nem tudom leereszteni. Nem tudom a racsni [kilincsmű] rugóját kioldani
a „pecket”, hogy leszaladjon, a feszültség megszűnjön. Egyedül csak
vérnyomáscsökkentő bevételével, de az meg nem fokozható a végtelenségig.)
Azt is mondja, hogy a fiúgyerek csinálós. 6 éves
koráig meg kell legyen átlagban a napi 20 kilométere, mert különben nem kap
elég vért az agya. Nyüzsögnie kell és kész. (A lányok agya elég vért kap akkor
is, ha nem futkosnak húsz km-t/nap? Ez lehetne a hét kérdése akár.)
A lányok programja: másoknak
örömet szerezni. Ez önmaguk háttérbe szorításával megy csak, de ez nem
zavarja őket. Valakinek, valakiknek muszáj örömet szerezni.
A fiúk verekedéssel rangsorba
állnak. A rangsor módosul új pofa érkezésekor, de újra kialakítják. A lányos
alakokat megvetik, mert azonosságuk keresését zavarná a másik nemhez való
hasonlóság.
A lányok verbálisan jobbak, a
fiúk csinálósan jobbak. Ez van, és ez nem baj, sőt. Boldog az lesz, aki a
nemével való azonosságot teljességében meg tudja élni.
MA
Ma kétfélét hallottam. Egy: az evangéliumot nem értelmezni kell, hanem élni.
Kettő: Ha bármelyik perikópát elolvasva nem ösztönöz szeretetre, nem jól
olvastad.
Egyébként: Aki az evangélium szellemében él, az krisztusi úton jár. Aki
pedig szó szerint veszi, az fafejű.
Ma kedves ismerősökkel találkoztam. Mutatta a fiatal anyuka kicsi
gyerekét. Nagyon aranyos. Szó szót követett. Gratula gratulát. Többek között
arról, hogy ellenszenves a magzatoknak az ultrahang, de az orvosok, mert fix
bevétel, ha kell, ha nem megvizsgálják a magzatot uh-készülékkel. Az anyuka
megjegyzi – bár ne tette volna –: Azért csak jó, ha sűrűn megvizsgálják, mert
ha fogyatékos, elvetetem.
Az addig nagyon kedves légkör éppen csak még kedvesre hűlt ki.
La donna et mobile
A fickó és a lány egymással szemben, szinte egymásban álltak. Az előbbi
fogta utóbbi „alsó-lapockáit”, és jól volt. Az utóbbi fogta mobilját, és szintén
jól volt: valaki mással beszélgetett: az orvosával – egy másik krapekkal
– mamájával – főnökével – lelki vezetőjével – a manikűrösével – trénerével – barátnőjével?
Miről?
Nekik legyen mondva: ezenközben nem rágóztak, nem is
cigiztek.
2008.09.16. 12:19 emmausz
Vendégek
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr865168092
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek