Mickey webnaplója

POST
Betölt engem színed látása, midőn felébredek, Uram! – mondatja velünk Dávid imádságát (16. zsoltár vége) a mai miseszöveg. Csakhogy később az szerepel a Bibliában, hogy Istent senki sem látta. Jézust is csak Péter, Jakab és János látta „színében elváltozni”. A három-egy Istent pedig színről színre senki. Pál is megerősíti: Most még csak mintegy tükör által homályosan látunk, egykor majd színről színre.
A Jeromos-Biblia az idézett 16. zsoltár utolsó versét így kommentálja: „Az ima azzal a kívánsággal fejeződik be, ami minden hívő vágya: Istent színről színre látni.” Ennyi elméleti alátámasztás és megerősítés után talán elfogadható, ha magam két szótaggal megbővítettem a szöveget, s így morogtam: Betöltene engem színed látása, midőn felébredek, Uram. Már ha csakugyan színről színre látnám, „midőn felébredek”, csakugyan egészen betöltene ez az élmény. Sőt, feltehetően úgy járnék, mint a fiatal Izajás, aki az Isten jelenlétét tapasztalva felkiáltott:
„Jaj, nekem, végem van! Mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom, mégis a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!” (Iz 6,5)
PRAE
Azt írta az újság, hogy a bevásárlóközpont megelégelte, hogy tizenévesek ordítoznak rendszeresen a bejárat mellett, zavarva a vásárlók érkezését, távozását. Nem kívánták a gyerekeket távozásra rábeszélni, ehelyett hangszórókat helyeztek el a bejáratnál és folyamatosan klasszikus zenét, Mozartot, Beethovent adtak. Egyszer s mindenkorra megoldódott a konfliktus. Messze elkerülték ezután a tinik a környéket.
Van új a Nap alatt!
Rádióinterjúban hallom: Egy pap, aki Gannán szolgál, fafaragó is. Sokat jár-kel a természetben. El-eltűnődik a világ sorsának alakulásán. Úgy látja, hogy leszerelés helyett fegyverkezés folyik. Ugyanezt tapasztalta kicsiben is – civil környezetben. Az emberek ahelyett, hogy megbékélnének, inkább előítéleteik mentén ellenségeskednek. Megelégelve a tendenciát elhatározta, hogy ő maga különbékét köt mindenkivel. Megvalósítja magán belül a teljes leszerelést. Senkire nem hajlandó kritikus megjegyzést tenni, sem megbélyegezni, előítéletesen nyilatkozni, haragot tartani, megsérteni stb. Azóta, hogy ezt tette, hatalmas energiák szabadultak föl benne. Megkönnyebbült. Mindez azért érdekes, mert a napi evangélium a hétszer való megbocsátásról szól. A szerzetes röviden elemezve a perikópát, és azt hangsúlyozta, hogy a megbocsátás kulcsszava az ingyenes szeretet. Az pedig Istentől való. Aki megmagyarázhatatlan – ám valós – okból az embert mint teremtményét végtelenül szereti. Nem tartozik vele, mégis. Úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz benne, annak örök élete legyen.
Bírom a festőművész humorát.
2005-ben írja, miután összenyomták autóját: Nem tud valaki egy öreg, strapabíró kocsit, úgy értem, képért? Csak az –, de az van! Vagy 25–30 millió értékben... Nagyon szép képeim vannak! Igényesnek kívánság szerint az ágytakaró színéhez igazítom...
Az tetszik benne, ahogyan vált. Kiejti magát a mester méltóságából, és magára ölti Bélkorogi Giccspancs Jenő szerepét, hogy megnevettessen.
Üdvözlés
Szerbhusz, Horváthusz!