POST
Húgunkról, Nagy Ágiról neve napja alkalmából elmeséltem, hogy mennyire izgatott lett a román zászlótól csecsemőkorában, és azt, hogy milyen jól állt rajta egy rózsaszínű ruha. Most születésnapját ünnepli, ezért újabb részleteket illő idevarázsolni életéből. Sok ilyen van, pl. az, hogy a két kicsi (ő volt a nagyobb kicsi) együtt járt Alizkához zongorázni. A zene olyan mély nyomokat hagyott mindkettejükben, hogy Kati a születésnapjára kapott zongora élményének hatására megbeszélte Ágival, hogy felelevenítik zongoratudásukat, eljátsszák a négykezeseket, kicserélik egymással fellelhető kottáikat. Nemcsak zongoráztak együtt, hanem énekeltek is akkor, amikor a Sebő-féle táncház mozgalom megelevenedett és elterjedt. Pl. együtt énekelték: A búzának meg kell érni, ha mindennap meleg éri. Folytathatom a sort, mert együtt furulyáztak is. Mintha a bolerót fújták volna duóban, meg a Kondor pasát. Ágiról sok fénykép készült. Okkal. Fotogén típus. Szeret és tud szívből nevetni, mosolyogni. Biztos képek tucatja igazolná állításomat, itt most csak egy képet emelek ki, egy számomra is nevezeteset. A képen néhány rokon veszi körbe Ágit és a karjában tartott Zolikát. Akkor készült a felvétel, amikor visszafelé jövünk a keresztelőről a Tömő utcából. Ági talán barna bundácskát visel, Zolikára mosolyog és értik egymást. Természetes, őszinte és nagyon kedves kép. Nekem ő mindig ilyen. Nem is akarom, hogy más legyen. Ági, Isten éltessen!
Ám ma nemcsak Ági napja van, hanem Márton nap is. Marcellóval ugyanaz a helyzet, mint Ágival. Egyszer már írtam róla. Ilyenkor ösztönösen „visszalapozok”, hogy felesleges ismétlésekbe ne bocsátkozzam. Előzőleg Marci műszaki mindentudásáról írtam egy bekezdést, de alig fért bele minden, hiszen annyi mindent átalakít, szerel, módosít, tökéletesít. Egész kisgyerek korától erős az affinitása a tevékenykedéshez. Még alig beszélt, amikor ismétlődő szófordulatai egyike máris a „csinakol” szó volt. A csinakol, megcsinál, csinálgat, rendszeresen foglalkozik valamivel összevont – tán gyakorító – alakja volt vagy lehetett. Mindenesetre kiterjedten alkalmazta. Később mindenkitől minden eltanulhatót eltanult, lett légyen az egy új módszer, egy érdekes újítás, egy meglepő eljárás. A szerelők kedvence lett – éppen őszinte érdeklődése miatt. Azt hiszem, ez máig így van.

Ugyanígy végigvonul évein a mogyoró szeretete is. Még alig beszélt, amikor kérte, hogy anya vegyen neki „mololó”-t. Ma is szereti, végül is jó ízlésére vall, hiszen tényleg egészséges is, meg jó ízű is. Úgy hírlik, hogy Csia hozott neki kilós kiszerelésben mololót, mégpedig mogyorókrémet. Ha információim helyesek, akkor ráadásul olyat, amilyen itthon csak ritkán kapható – igazán nem értem, hogy miért – sós ízesítésű mogyorókrémmel lepte meg unokaöccsét. Az amik kenyérre kenik, talán vaj alapra. Kitűnő zamatú csemege. De most Marciról szóljon a bekezdés. Még egy jellemzőt teszek ezek mellé: Marci készségesen segít mindenkinek. Kérjétek meg valamire, és segíteni fog, ahogyan csak telik tőle és tehetségéből. És telik, mert Cselló tehetséges és találékony.
Isten éltessen Cselló!    

PRAE
Csak nem
Azt írja a metro, hogy Európában évente csaknem 120–170 ezren válnak az emberkereskedelem áldozatává. Ha csaknem 120 ezren, akkor az elraboltak száma 115 ezer körüli lehet. Ha csaknem 170 ezren, számuk kb. 165 ezer. A két sokaság között csaknem pontosan ötvenezer a különbség. Kérdezem: most akkor csaknem mennyi is? Csak nem pongyola ez a csaknem?
Nevek minden mennyiségben
Visszautalok egy 2001-es postra: Radnóti névvadász-gyűjteményébe: Hajas László mesterfodrász. (tévéhíradó, 2002. június 3.) Ez igen. A név és a foglalkozás harmóniában vannak.
De – noha a kívánt összefüggés nem található meg e névben – különlegessége és skandálható költőisége miatt – mégis ideírom: Csincsura Rezső tetőfedő. (1960-as évek Zugló, Csömöri út, cégtábla.)
A foci-vb névsorát alaposabban megtanulmányozva meglepő névvariációkat kaptam. Ízelítőül néhány érdekes nevet bedobok: 1. Cannavaro (I)… Talán a romazenekar ütőszekciójának utánpótlásából egy név, akinek a gazdája ceglédi kannára vár, mert jelenleg más ütögeti. 2. Hurtado. (Ecuador) Ez pedig a technikusuk lehet, aki a hegedűt majd megreparálja: nyomban ott terem, amikor kell, s adja a húrt. 3. A brazilok fiatal játékosát imigyen hívták: Kaká. (No comment), ja és Sarr (Szenegál). 4. Igazi focista nevek: Costa Ricából: Chinchilla, Sas Törökországból, Lengyelországból pedig: Hajto. 5. Igazán nem focista-név: Nigériából Babayaro. Az Uruguaiból érkezett Moralesről pedig azt mondta a szpíker, hogy sokáig el volt tiltva botrányokozás miatt.
Semmi köze a vb-hez, de a sporthoz nagyon is van. Rátgéber (tanácsadó) László a neve a kosárlabda szövetségi kapitánynak.
A Duna-tévében látom 2002. aug. 26-án: Kukucska Zoltán operatőr. Ugye ezek is tetszenének Radnóti Miklósnak?
Egy név, egy hivatás:
Csók István festő (Budapest), Nemcsók István lelkész (Felvidék).
A budapesti telefon-előfizetők névsorában nyolc hasábon (két teljes lap) soroltatnak fel a Nemes és nemes szóval kezdődő nevek. Tovább lapozva a Paraszthoz mindössze kilenc név szerepel, közülük is „Paraszthy” az egyik.
Egy vicc a Zászlónkból:
Sportbaki: Oda rúgta, ahol ő szokott lenni. Most is odarúgta, de most ott nem volt senki, mert ő ott volt, ahonnan rúgta…
Azt írja a MN. könyvheti melléklete 2002. jún. 6-án egyik fotó alá:
Sir George Clerk, az antant tejhatalmú budapesti megbízottja kíséretével [a kiemelés természetesen tőlem], 1919 novemberében. A kép négy pofát ábrázol egy szobor tövében. Egyikükön sem látszik az ígért tejhatalom, hiába meresztgetem a szememet.