Ma páros nap van a páratlan évben és páratlan hónapban. A levegő meg párátlan. Viszont páratlanul piszkos.
Több okból is.
Reggel – kocsink páros rendszámú lévén – kimerészkedtünk a gyér forgalomba. Útközben figyeltük a páratlan viszonyokat. A Szentendrei úton azt tapasztaltuk, hogy a kétféle végződésű rendszámok aránya 1: 1. Oka az lehet, hogy akik elmerészkedtek páratlan rendszámú kocsijaikkal, azokról jóhiszeműen feltételezem, hogy nem tehették meg a kirúgás veszélye nélkül, hogy gyalogrobotra jelentkezzenek igás helyett. A páros rendszámú kocsik gazdáiról meg azt feltételeztem, hogy aki csak teheti, önként nélkülözi szgk-ja használatát a napok kidekázása nélkül is.
Emlékszem viszont olyan fővárosi történésekre is, amikor Demszky nem rendelt el szmogriadót, noha a Belvárosban egy-két napig mindenkinek kaparta a torkát a fidesz nagygyűlés miatti lövöldözés utáni a könnygázlövedékek mérgező füstje. Sőt, ha emlékezetem nem csal (és nem csal), a főrendőrt kitüntette, amiért olyan marha jól sikerült neki a környezetszennyezés. De spongyát rá.
Csak remélem, nem jön el az az időszak, amikor páros napokon páros lábbal lesz kötelező ugrálni, páratlan napokon meg féllábon.
Most pedig hadd evezzek érdekesebb vizekre:
Bangó Kálmán
Amikor a nyóckerben laktunk, kicsik voltak lánykáink. Mindhármat zenére írattuk, hadd fejlődön tovább örökölt érzékük. Mi mást is tanultak volna itt a roma környéken, mint cimbalmozni. Ugyanabban a panelházban laktunk, mint a hetvenes-nyolcvanas évek egyik emblematikus figurája, Bangó Kálmán. Tőle vettük a Schunda-cimbalmot. A hajlott hátú öregember folyton fekete hosszú kabátban mutatkozott. Igen sovány valaki volt. Évekig őriztem egy róla készült fotót, melyet valamelyik napilap közölt interjúval együtt. Akkor, amikor mi odaköltöztünk, már maga gyártotta üvegcimbalmot ütögetett a járdák szélén, így keresve utcai zenészként a napi betevőt, aki korábban elismert, híres cimbalmos volt.
Bangó Kálmán halk szavú törékeny ember volt. Ablakunkból láttuk, amint a járdaszélen üvegcserepek között üldögél, és egy harapófogó segítségével „hangolja” az üveglapokat. Kisebb-nagyobb darabokat csípett le belőlük. Ezeket aztán madzaggal, szöggel fasínek közé rögzítette, és így játszott rajta mindenféle nótát.
Tegnap sokféle virtuóz cimbalmost hallgattam youtube-on saját kedvemre. Rákerestem az ő nevére is. Meglepett, amit találtam: „... színdarab Bangó Kálmán utcai üvegcimbalmos emlékére”. És meglepett az is, amit nem találtam. Ha ő olyan „famous” zenész volt egykor, miért nincs a zenészek között megemlítve a wikipédiában, miért nincs egyetlen kép róla a google-képek között, miért nincs egyetlen vele készült felvétel se a hallgatható anyagok között?
Annyi szamárság kering a neten. Helyettük/mellettük igazán elkelne az értékekkel való alaposabb törődés. Akinek hanganyaga van, tegye fel, akinek képe van róla, tegye közzé, aki együtt élt vele, írja meg életrajzát, és tegye közkinccsé.
Utolsó kommentek